A Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium

Pedagógiai Programja

 

2015

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A nevelőtestület elfogadta:   2015. június 8.

Hatályba lépés időpontja:  2015. szeptember 1.

 

Tartalom

 TOC \o "1-3" \h \z \u aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai PAGEREF _Toc423073796 \h 9

Az intézmény bemutatása. PAGEREF _Toc423073797 \h 9

Iskolánk pedagógiai alapelvei PAGEREF _Toc423073798 \h 9

A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai PAGEREF _Toc423073799 \h 11

A nevelő-oktató munka feladatai PAGEREF _Toc423073800 \h 11

A nevelő-oktató munka feladatai és értékei PAGEREF _Toc423073801 \h 11

Képzési programunk célja, filozófiája. PAGEREF _Toc423073802 \h 16

A tantestület feladatai, eszközei a célrendszer megvalósításában. PAGEREF _Toc423073803 \h 17

Pedagógusok képzése a pedagógiai módszertan megújításával kapcsolatban. PAGEREF _Toc423073804 \h 17

A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések. PAGEREF _Toc423073805 \h 18

ab)A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. PAGEREF _Toc423073806 \h 19

ac) Teljeskörű egészségfejlesztés. PAGEREF _Toc423073807 \h 21

ad)A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. PAGEREF _Toc423073808 \h 34

ae) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai PAGEREF _Toc423073809 \h 35

A pedagógus felaedatai PAGEREF _Toc423073810 \h 35

Az osztályfőnök feladatai PAGEREF _Toc423073811 \h 36

af) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. PAGEREF _Toc423073812 \h 37

Arany János Kollégiumi Program.. PAGEREF _Toc423073813 \h 37

Integrációs pedagógiai rendszer PAGEREF _Toc423073814 \h 38

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. PAGEREF _Toc423073815 \h 38

1. A beilleszkedés problémáinak kezelése. PAGEREF _Toc423073816 \h 40

2. Magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. PAGEREF _Toc423073817 \h 41

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével összefüggő pedagógiai tevékenység. PAGEREF _Toc423073818 \h 42

ag) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje  PAGEREF _Toc423073819 \h 43

ah) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái PAGEREF _Toc423073820 \h 43

1. A család és az iskola kapcsolata, együttműködése. PAGEREF _Toc423073821 \h 43

2. A tanuló és a pedagógus kapcsolata, együttműködése. PAGEREF _Toc423073822 \h 44

3. Az iskola munkájának hatékonysága és eredményessége, kapcsolataink. A társadalmi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés. PAGEREF _Toc423073823 \h 44

ai) A tanulmányok alatti vizsgák szabályai PAGEREF _Toc423073824 \h 45

aj) A felvétel és az átvétel szabályai PAGEREF _Toc423073825 \h 46

ak) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. PAGEREF _Toc423073826 \h 46

ba) A választott kerettanterv megnevezése. PAGEREF _Toc423073827 \h 50

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet tartalmazza a részletesen a helyi tantervként használt kerettanterveket. PAGEREF _Toc423073828 \h 50

Kötelező tantárgyak a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073829 \h 50

Szabadon választható tantárgyak a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073830 \h 50

Kötelező tantárgyak a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073831 \h 50

Szabadon választható tantárgyak a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073832 \h 51

Kötelező tantárgyak az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073833 \h 51

Szabadon választható tantárgyak az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073834 \h 51

bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó  és  elsajátítandó  tananyaga,  az  ehhez  szükséges  kötelező,  kötelezően  választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszáma. PAGEREF _Toc423073835 \h 52

Tanórai foglalkozások a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073836 \h 52

Tantárgyi struktúra és óraszámok az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073837 \h 53

Szabadon választható tanórai foglalkozások (fakultáció) PAGEREF _Toc423073838 \h 54

bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét PAGEREF _Toc423073839 \h 55

bd) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai PAGEREF _Toc423073840 \h 55

A tantestület célrendszerének megvalósítása folyamán alkalmazott tanulásszervezési eljárások - pedagógiai módszerek: PAGEREF _Toc423073841 \h 55

be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. PAGEREF _Toc423073842 \h 60

bf)  A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai PAGEREF _Toc423073843 \h 60

bg) A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből tanulóink közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát PAGEREF _Toc423073844 \h 60

Kötelezően választandó vizsgatárgyak. PAGEREF _Toc423073845 \h 61

Középszintű érettségi vizsgára felkészítés tantárgyai PAGEREF _Toc423073846 \h 61

Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés tantárgyai PAGEREF _Toc423073847 \h 62

bh) Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei PAGEREF _Toc423073848 \h 62

bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei PAGEREF _Toc423073849 \h 62

A tanulók mérése és értékelése. PAGEREF _Toc423073850 \h 62

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei PAGEREF _Toc423073851 \h 64

Az iskolai munka értékelése. PAGEREF _Toc423073852 \h 66

Az írásbeli beszámoltatás formái PAGEREF _Toc423073853 \h 67

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai PAGEREF _Toc423073854 \h 67

bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei PAGEREF _Toc423073855 \h 68

bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. PAGEREF _Toc423073856 \h 68

bl) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. PAGEREF _Toc423073857 \h 68

bm) Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek. PAGEREF _Toc423073858 \h 69

Iskolánk egészségnevelési programja. PAGEREF _Toc423073859 \h 69

Az iskola környezeti nevelési programja. PAGEREF _Toc423073860 \h 81

bn) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. PAGEREF _Toc423073861 \h 96

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. PAGEREF _Toc423073862 \h 96

HELYI TANTERV A GIMNÁZIUMOK 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA.. PAGEREF _Toc423073863 \h 98

FIZIKA A változat a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073864 \h 98

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073865 \h 98

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073866 \h 98

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073867 \h 99

BIOLÓGIA- a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073868 \h 99

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073869 \h 99

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073870 \h 100

12. évfolyam (heti 2 óra, évi 62) PAGEREF _Toc423073871 \h 101

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073872 \h 101

9. évfolyam (heti 5 óra, évi 185) PAGEREF _Toc423073873 \h 101

10. évfolyam (heti 5 óra, évi 185) PAGEREF _Toc423073874 \h 102

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073875 \h 103

12. évfolyam (heti 6 óra, évi 185) PAGEREF _Toc423073876 \h 103

IDEGEN NYELV I. a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073877 \h 104

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073878 \h 104

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073879 \h 104

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073880 \h 104

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073881 \h 104

IDEGEN NYELV II. a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073882 \h 105

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073883 \h 105

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073884 \h 105

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073885 \h 105

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073886 \h 105

MATEMATIKA a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073887 \h 105

9. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073888 \h 105

10. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073889 \h 105

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073890 \h 106

12. évfolyam (heti 5 óra, évi 161) PAGEREF _Toc423073891 \h 106

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073892 \h 106

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073893 \h 106

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073894 \h 106

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073895 \h 107

12. évfolyam (heti 4 óra, évi 124) PAGEREF _Toc423073896 \h 107

ETIKA a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073897 \h 107

11. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073898 \h 107

KÉMIA A változat a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073899 \h 108

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073900 \h 108

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073901 \h 108

Technika, életvitel és gyakorlat a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073902 \h 108

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073903 \h 108

FÖLDRAJZ a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073904 \h 108

ÉNEK-ZENE a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073905 \h 109

DRÁMA ÉS TÁNC a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073906 \h 110

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073907 \h 110

INFORMATIKA a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073908 \h 110

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073909 \h 110

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073910 \h 111

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073911 \h 111

9. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073912 \h 111

MŰVÉSZETEK - MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073913 \h 112

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073914 \h 112

VIZUÁLIS KULTÚRA a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073915 \h 112

9. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073916 \h 112

10. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073917 \h 113

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073918 \h 113

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073919 \h 113

TESTNEVELÉS ÉS SPORT a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073920 \h 114

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073921 \h 114

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073922 \h 114

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073923 \h 114

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073924 \h 115

Technika, életvitel és gyakorlat a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073925 \h 115

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073926 \h 115

HELYI TANTERV A GIMNÁZIUMOK 7-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA.. PAGEREF _Toc423073927 \h 115

MATEMATIKA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073928 \h 115

7. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073929 \h 115

8. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073930 \h 116

9. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073931 \h 116

10. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073932 \h 116

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148) PAGEREF _Toc423073933 \h 116

12. évfolyam (heti 5 óra, évi 161) PAGEREF _Toc423073934 \h 116

IDEGEN NYELV I. a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073935 \h 117

7. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073936 \h 117

8. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073937 \h 117

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073938 \h 117

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073939 \h 117

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073940 \h 117

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073941 \h 118

IDEGEN NYELV II. a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073942 \h 118

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073943 \h 118

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073944 \h 118

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073945 \h 118

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073946 \h 118

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073947 \h 118

7. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073948 \h 118

8. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073949 \h 119

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073950 \h 119

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073951 \h 120

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073952 \h 121

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073953 \h 121

ETIKA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073954 \h 122

11. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073955 \h 122

KÉMIA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára A változat PAGEREF _Toc423073956 \h 122

7. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073957 \h 122

8. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073958 \h 123

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073959 \h 123

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073960 \h 123

Technika, életvitel és gyakorlat a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073961 \h 124

7. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073962 \h 124

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073963 \h 124

TESTNEVELÉS ÉS SPORT a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073964 \h 124

7. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073965 \h 124

8. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073966 \h 124

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073967 \h 125

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073968 \h 125

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073969 \h 125

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073970 \h 126

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073971 \h 126

7. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073972 \h 126

8. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073973 \h 126

9. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073974 \h 126

10. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073975 \h 127

11. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073976 \h 127

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073977 \h 127

MATEMATIKA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073978 \h 128

7. évfolyam.. PAGEREF _Toc423073979 \h 128

FÖLDRAJZ a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073980 \h 128

ÉNEK-ZENE a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073981 \h 129

DRÁMA ÉS TÁNC a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073982 \h 131

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073983 \h 131

VIZUÁLIS KULTÚRA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073984 \h 131

7. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073985 \h 131

8. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073986 \h 131

9. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073987 \h 132

10. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073988 \h 132

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073989 \h 132

12. évfolyam (heti 1 óra, évi 31) PAGEREF _Toc423073990 \h 132

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073991 \h 133

9. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073992 \h 133

MŰVÉSZETEK - MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára  PAGEREF _Toc423073993 \h 134

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073994 \h 134

INFORMATIKA a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423073995 \h 134

7. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073996 \h 134

8. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423073997 \h 135

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073998 \h 135

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423073999 \h 135

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423074000 \h 136

7. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074001 \h 136

8. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423074002 \h 136

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074003 \h 136

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074004 \h 137

12. évfolyam (heti 2 óra, évi 62) PAGEREF _Toc423074005 \h 138

FIZIKA A változat a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára. PAGEREF _Toc423074006 \h 139

7. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074007 \h 139

8. évfolyam (heti 1 óra, évi 37) PAGEREF _Toc423074008 \h 139

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074009 \h 139

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074010 \h 140

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74) PAGEREF _Toc423074011 \h 140

HELYI TANTERV AZ 9/AJKP ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA.. PAGEREF _Toc423074012 \h 141

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM  9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074013 \h 141

MATEMATIKA  9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074014 \h 141

TERMÉSZETISMERET  9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074015 \h 141

ANGOL NYELV  9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074016 \h 142

DRÁMA  9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074017 \h 142

PATRÓNUSI FOGLALKOZÁS 9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074018 \h 143

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074019 \h 143

INFORMATIKA 9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074020 \h 144

TÁRSADALOMISMERET 9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074021 \h 144

NÉMET NYELV  9/AJKP évfolyam.. PAGEREF _Toc423074022 \h 144

EGYEBEK.. PAGEREF _Toc423074023 \h 145

FILOZÓFIA.. PAGEREF _Toc423074024 \h 145

12. évfolyam.. PAGEREF _Toc423074025 \h 145

 


 

Nevelési program


 

aa) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 Az intézmény bemutatása

Iskolánkat 1962-ben alapították, mint 12 évfolyamos iskolát. 1973-ban összevonták a szomszéd községben működő gimnáziummal. Általánosan képző, nappali rendszerű oktatást folytatunk, 1993-tól 6 osztályos gimnáziumi képzéssel, 2004-től Arany János Kollégiumi Programmal (továbbiakban AJKP) bővült profilunk.

 

A tanulói összetétel alapján hármas feladatot lát el iskolánk. Egyrészt felkészíti tanulóinkat a felsőfokú tanulmányok folytatására, másrészt segít abban, hogy minél többen szerezhessenek szakmát az érettségi után, harmadrészt az előkészítő AJKP-ban részt vevő tanulókat felkészíti a középiskolai követelményekre. Fontos szerepet játszik munkánkban a nyelvoktatás, igyekszünk minél több diákunkat hozzásegíteni a nyelvvizsga letételéhez. Iskolánk diákcsere programja is ezt a célt szolgálja.

 

Munkánk jelmondata: Hagyományos oktatási keretekből indulva, de az újra nyitottan gyermekközpontú neveléssel végezni munkánkat, mert így a teknősbéka is utolérheti Akhillészt.

 

Gimnáziumunk névadója a költő, Váci Mihály. Humán pedagógiánk eredményesen igazodott a névadó kijelölte arculathoz.

 

Napjaink új kihívásai közepette tantestületünknek az az állásfoglalása, hogy az ember- és értékközpontú iskola változatlanul közvetítse mindazokat az értékeket, amelyeket humán pedagógiánk eddig is kiemelten kezelt, s kell továbbra is kezelnie, mert ezek az értékek veszélyeztetetten háttérbe sodródnak. A tiszta lelkiismeret alapját jelentő emberség, humánum, szociális érzékenység, elkötelezettség a társadalom, felelősség az ember és hozzátartozóink iránt, az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete, a szüntelen küzdés és megújulás, a jobbító, javító szándék tisztességével. Mindebben az emberi lét stabil és állandó értékei irányadóink.

 

Iskolánk pedagógiai alapelvei

Napjaink társadalmában az iskola szerepe mind a társadalom, mind a család kétirányú s egyre növekvő elvárásainak kereszttüzében meghatványozódott.

 

A társadalom a 21. század emberétől legfőbb nemzeti értékünk, szellemi vagyonunk és kincsünk megőrzését és gyarapítását, fejlesztését igényli.

 

A család elvárásai is a kapcsolattartás nehézségei, lazulása folytán egyre nagyobbak: az iskola közvetítse azokat az értékeket, melyek a családi élet és az emberi együttélés alapjai.

 

A mi iskolánk - mint a 21. század iskolája - a jövő kihívásaival szembenézve:

-      Biztos, megalapozó elméleti és gyakorlati ismereteket ad, melyekkel a tanulók megtalálhatják helyüket a társadalmi munkamegosztásban, s elégedett állampolgárokká válnak.

-          Elmélyíti és szorgalmazza a megnövekedett tájékozódási-tanulási lehetőségeket  közvetítő technikai eszközök, elektronikus ismerethordozók: számítógép, projektor, digitális fényképezőgép, Internet, szoftverek, DVD, CD, használatát.

-          Segít átlátni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, kulturális tendenciákat, folyamatokat.

-          A nemzeti és a helyi értékek megismertetésével, a hagyományok, a múlt értékeinek hangsúlyozásával tudatosítja a magyarságunk, nemzeti létünk jelentőségét.

-          A természet éltető szerepének, az ökológiai fenyegetettségnek, a természet közeli lét emberi fontosságának megértetésével ösztönöz a pusztítás megállítására; a jövő zálogának, a természet és a teremtett világ harmonikus egyensúlyának megőrzésére.

-          Nyelvek tanulásával felkészültté teszi diákjait, hogy az új, határok nélküli Európa polgárai lehessenek, akik más népek kultúrájában, nyelvében és szokásrendszerében is magabiztosan eligazodnak.

-          Hangsúlyozza az egészség, az élet védelmének fontosságát a természetes, tiszta, tisztességes életvitel megtanulásával, gyakorlatával.

-          S legfontosabb feladatának tartja, hogy tanulói olyan személyiségjegyekkel bíró emberekké váljanak, akik családjukat, munkatársaikat, embertársaikat szeretettel veszik körül, felelősséggel élnek köztük.

 

Olyan felkészült tanulókat szeretnénk útjukra bocsátani, akik ezeket az ismereteket, értékeket viszik magukkal, s alkalmazzák alkotó módon életükben. Akik biztosan eligazodnak az információk értelmében, jelentőségében, igazságtartalmában. Az iskola által közvetített tudással - arra alapozva - megalkothatják érett önmagukat, eligazodnak a társadalomban, a világban, sikeres, elégedett, boldog állampolgárok és magánemberek lesznek, mindig szem előtt tartva, és betartva a társadalmi-emberi erkölcsi elvárásokat és viselkedési normákat. S ugyanilyen magabiztosan válnak Európa polgáraivá is.

 

Mindebben a tanulók aktív, alkotó részvételére, együttműködésére építünk.

 

Az ismeretátadás, a tanulás kétirányú, nagyfokú tanulói önállóságra építő alkotó folyamat legyen. A tanuló - céljait, jövőjét szem előtt tartva - önmagáért felelős, megbízható, tudatosan és folyamatosan munkálkodó partner legyen a tanítási-tanulási folyamatban. S érdekeit szem előtt tartva demokratikus jogaival élve igényeit, elvárásait, véleményét is kifejezhesse a munkára és az iskolai életre vonatkozóan egyaránt. Természetesen, betartva és gyakorolva a társadalmi együttélés szép emberi szabályait, viselkedési normáit.

 

Az ismeretek közvetítése és a képességfejlesztés megjelenik az iskolán kívüli, de tanórákhoz kötődő tevékenységekben is. (színház-, múzeum-, üzemlátogatás, terepmunka stb.)

 

A papíralapú és az elektronikus ismerethordozók mind szélesebb körű használata elengedhetetlen a korszerű tudás megszerzéséhez (folyóirat, könyv, könyvtár, elektronikus dokumentumok, Internet stb.)

 

A képességfejlesztés egyik színtere a tanulói gondolkodást fejlesztő tábla-, és társasjátékok, kommunikációs játékok, stb. Mind tanórai, mind tanórán kívüli keretek között alkalmazzuk a logikus gondolkodás, a kooperáció, a kitartás, versenyszellem, vállalkozói, egyéni és közösségi kompetencia stb. fejlesztésére.

 

A szakkörök, a természetjáró túrák, az ifjúsági programok a szabadidő aktív, hasznos eltöltését, embert gyarapító és egészséges voltát hangsúlyozzák.

 

A sportkörök, a ISK-ban való aktív részvétel az egészséges, az életet óvó életvitelt alapozzák meg.

 

Intézményünk innovatív intézmény:

-          Készen álla arra, hogy pedagógiai szemléletét korszerűsítse,

-          vállalja, hogy intézményének struktúráját a korszerű, kompetencia alapú oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítsa,

-          fejlesztéseket vezet be.

 

Úgy véljük, mindezzel együtt teljesíthetjük az iskolával szemben támasztott alapvető társadalmi követelményt: a nyitott, fogékony, megújulásra kész, jól felkészült, értelmes életvitelű, tágabb és szűkebb környezetében felelősséggel élő munkálkodó, a társadalmi szerepüket megtaláló tanulók hasznos tagjai lesznek a társadalomnak.

 

A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka feladatai

A NAT a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg.

Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

Célja továbbá, hogy a családdal együttmüködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

-          a haza felelős polgárává váljék;

-          kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;

-          reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

-          megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint

-          a munka világában;

-          törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

-          legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;

-          váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

-          ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

-          tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

 

A nevelő-oktató munka feladatai és értékei

-          Az erkölcsi nevelés

-          Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

-          Állampolgárságra, demokráciára nevelés

-          Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-          A családi életre nevelés

-          A testi és lelki egészségre nevelés

-          Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-          Fenntarthatóság, környezettudatosság

-          Pályaorientáció

-          Gazdasági és pénzügyi nevelés

-          Médiatudatosságra nevelés - tanórán

-          A tanulás tanítása 

 

 

Iskolánk kis létszámú, 330 tanuló befogadására alkalmas iskola.

 

Nehéz körülmények között működünk, beiskolázási körzetünk Bátonyterenye és kistérsége, valamint a Pásztói és Salgótarjáni kistérség általános iskolái.  Tanulóink között egyaránt megtalálhatóak a tehetséges és az átlagos képességű diákok. Diákjaink között jelentős különbségek vannak szociális körülményeikben.

 

Munkánk alapvető jellege ebből adódóan az, hogy esélyt, lehetőséget (esélyegyenlőséget) adjunk az átlagos tehetségű tanulók felkészülésében önmaguk, pályájuk, útjuk megtalálásához.

 

Célunk elérni, hogy ismerjék meg, fogadják el, s próbálják meg ezen túllépve megalkotni önmagukat.

 

Célunk a kiemelkedő és átlagos képességű tanulók segítése, tehetségük kibontakoztatása, képességük fejlesztése, továbbá a hátrány-kompenzáció a HH (hátrányos helyzetű) és HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók körében. A képességkibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban megszervezzük abban az esetben, ha az adott osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.

 

A hátrány-kompenzáció érdekében indítottuk be az Arany János Kollégiumi Programjot.

A program célja, hogy nagyobb arányban tanulhassanak tovább érettségit adó gimnáziumi, vagy szakközépiskolai osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei is.

A program az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességéből indul ki. A differenciálás mindenki számára a saját, komplex személyiségstruktúrájának megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének jellemző vonásait.

A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, és igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

 

Általános célunk elsődlegesen a személyiségfejlesztés, olyan érték- és normaközvetítés, amely a személyre szabott társadalmi szerep megtalálását segíti. El akarjuk érni, hogy tanulóink udvariasak, a környezetet szerető és védő, egymást segítő emberekké váljanak.

 

Ennek megfelelően olyan pedagógiai-nevelési célokat vélünk ésszerűnek, amelyek

 

-         hasznosak és praktikusan újra nyitottak,

-         elsődlegesen gyermekközpontú neveléssel és oktatással olyan személyiségjegyeket erősít meg, olyan felkészültséget ad, tesz nyitottá, amelyben:

-         a humán- és reál ismeretek egyensúlyban vannak, de a képességeknek, érdeklődésnek megfelelően többletismeretekkel az arányok, az egyensúly meg is változhat, a szükséges és megfelelő tárgyi tudás megfelelő kommunikációs készséggel társuljon.

 

Tanulóink félszeg önértékelése, hiányzó magabiztossága és az általános nyelvi romlás a kommunikációs készség fejlesztésének nagyobb súlyát teszi szükségessé.

 

-    a világot élő, lélegző, védendő természeti egésznek lássák, s ehhez természetes és szükséges, egészséges patriotizmussal ragaszkodjanak is.

-    szükségesnek tartjuk szintén napjaink tendenciáját ellensúlyozni annak a hangsúlyozásával, hogy megfelelő felkészültséggel meglelheti "honját a hazában". Hogy bár "otthona a nagyvilág"; az összehasonlítás, a világban való jártasság ne gyengítse a hazához kötődést.

 

-    S mindezt olyan nevelési eszközökkel biztosítva, melyben a személyiség uniformizált jellegtelenségét, szürkeségét öntörvényű személyiségjegyek kialakulása követi, amelyben határozott egyéniség körvonalai sejlenek; olyan egyéniségé, aki érdekeit az embertársaiéval összeegyeztetve lesz képes követni.

 

Oktatási nevelési feladataink között nagy figyelmet igyekszünk fordítani a kulcskompetenciák fejlesztésére.

 

A kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendeződnek be azok a tudás elemek és képességek, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a felnövekvő nemzedék tudatosan élő és közösségben gondolkodni akaró valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változó világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások befolyásolásában. Nemzeti Alaptantervünk az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését határozza meg:

-         Anyanyelvi kommunikáció

-         Idegen nyelvi kommunikáció

-         Matematikai kompetencia

-         Természettudományos kompetencia

-         Digitális kompetencia

-         A hatékony, önálló tanulás

-         Szociális és állampolgári kompetencia

-         Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

-         Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

 

Ezen kompetenciák fejlesztésének konkrét feladatait az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.

 

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai:

 

-          a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges,

-          az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló  képességek fejlesztése , kompetencia alapú oktatás elterjesztése.

-          a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,

-          a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,

-          a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,

-          az esélyegyenlőség érvényesítése,

-          újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,

-          szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása (inklúzív intézmény),

-          egyéni fejlesztési tervek készítése,

-          digitális írástudás elterjesztése.

 

A célokhoz kapcsolódóan feladatunk a(z):

 

-         teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomagok bevezetése: szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika kompetenciaterületen (az éves munkaterv határozza meg, mely tanulócsoportokban történik)

-         választott kulcskompetencia területi programcsomag bevezetése: szociális- életviteli és környezeti, idegen nyelvi német, matematika (B modul) kompetenciaterületen tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) (az éves munkaterv határozza meg, mely tanulócsoportokban történik)

-         műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása magyar nyelv és irodalom keretében (az éves munkaterv határozza meg, melyik 5 tanulócsoportban történik)

-         digitális tartalmak, taneszközök használata (az éves óraszám 25 %-a),

-         a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása,

-         új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

-         önálló intézményi innováció megvalósítása (projekt, témahét) (az éves munkaterv határozza meg, mely tanulócsoportokban és milyen témában szervezzük a projekteket),

-         jó gyakorlat átvétele, átadása,

-         a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, fejlesztő tevékenységek megszervezése, a kompetenciamérésekre való felkészítés.

 

Az országos kompetenciamérés eredményei a fenntartó és az iskola számára egyaránt fontos információt szolgáltatnak, ezért kiemelten kezeljük a tanulók kompetenciamérésre való felkészítését. A kompetenciamérések eredményeit csoportokra illetve egyénekre lebontva elemezzük és megtesszük a szükséges intézkedéseket: az érintett tanulók esetében egyéni fejlesztési tervet készítünk.

Az adaptív tanulásszervezéssel a tanulók közötti különbségeket elfogadjuk, és a három alapvető szükségletre összpontosítunk: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).

-          Kapcsolat: A tantermet a gyerekek díszítik, láthatóan a magukénak érzik. Az osztályterem berendezése különböző funkciókra alkalmas. Nem hangzik el negatív visszajelzés az órán, nem dorongolja le a pedagógus a gyereket. A gyerekek csoportmunkát végeznek. Munkájukat bemutatják egymás számára. A pedagógus úgy fogalmaz, hogy a gyerekek értsék, amit mond. Ezzel kapcsolatban visszajelzést is kér.

-          Kompetencia: Az utasítások differenciáltak, motiválóak. A különböző képességű diákok más-más feladatot kapnak. A gyerekek a saját tempójuk szerint dolgoznak.

-          Autonómia: A segédeszközök a diákok számára könnyen elérhetők és használják is azokat. A gyerekek ellenőrzik saját munkájukat.

A kompetencia alapú oktatás fenntartását támogató fejlesztési alapelvek

-          gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás,

-          a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása,

-          képesség- és személyiségfejlesztés,

-          új típusú tanári attitűd,

-          tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása,

-          differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség,

-          fokozatosság és folyamatosság,

-          valóságos tanulási környezet.

 

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek

 

Módszertani elemek:

-           

-          hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás

-          habilitációs és rehabilitációs tevékenység

-          az inkluzív nevelés

-          attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak

-          multikulturális tartalmak

-          tanórai differenciálás (heterogén csoport)

-          kooperatív tanulás

-          a drámapedagógia eszközei

-          tevékenységközpontú pedagógiák eszközei

-          projektmunka (egyéni és csoportos)

-          prezentációs technikák

-          tanulói értékelési formák gazdagítása

-          módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

 

A tanulásszervezés módszerei

 

Alapmódszerek:

 

-          tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés

-          munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat

-          individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok

 

Motiváló módszerek:

 

-          páros munka

-          csoportmunka

-          játék

-          szerepjáték (drámapedagógia)

-          vita

-          kutató-felfedező módszer

-          kooperatív módszerek

-          projekt módszer

 

A tanulásszervezés alapelvei:

 

-          differenciálás,

-          egyéni különbségek figyelembevétele,

-          tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése

-          szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia,

-          divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret,

-          motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

 

Képzési programunk célja, filozófiája

 

Képzési programunkban a felzárkóztatás épp annyira fontos mint a tehetséggondozás.

 

Olyan értékek közvetítését tartjuk szükségesnek, amelyek a világban való naprakész eligazodást és a beilleszkedést könnyítik meg tanulóink számára.

 

A nevelési-oktatási tevékenység során megismertetjük:

-          a vitális értékek jelentőségének és megszerzési lehetőségeinek emberi fontosságát, (család, munka, siker, pozíció, anyagiak, egészség, egészséges életvitel, természet stb.)

-          hangsúlyozzuk a morális értékek biztos ismeretének, életőrző fontosságának a jelentőségét az értékválságok korában (emberi élet, család, testvér, emberi tisztesség, vagyon stb.),

-          a humánus értékeket, mint az emberi együttélés, az emberibb arculatú világ, az emberi méltóság megőrzésének és tiszteletének az eszközeit (emberi méltóság, egyéniség tisztelete, felelősség, emberség, segítőkészség, a gátlástalanság, embertársaink eltaposásának elítélése, megértés, jóindulat, empatikus készség, szociális érzékenység stb.)

-          a társadalmi értékek, a jogrend, a társadalmi szerveződés ismerete a társadalomban élő ember beilleszkedését, világra találását, otthon-érzését segíti az elidegenedés, a kilátástalanság, a céltalanság ellen. (állampolgári, emberi jogok, lehetőségek: szabadság, demokrácia, a tehetség, tudás megbecsülése, a társadalmi mechanizmus beilleszkedési lehetőségei, szociális helyzet, jövőkép, stb.)

 

A közös tantestületi célrendszer ezekhez az értékközvetítő szerepekhez igazodva:

 

-          naprakész ismeretek átadása,

-          az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, amely a kellő nyitottsághoz, a folytonos megújuláshoz, szükséges alapot jelentik.

-          az alap- illetve az általános műveltség megszereztetése

-          biztos és állandó értékek közvetítése a tantárgyak adta lehetőségek keretein belül:

-          a vitális

-          a morális,

-          a humánus,

-          a társadalmi,

-          az esztétikai értékek fontossága a 21.század elszigetelődő, befelé forduló világában. Emellett

-          nemzeti közösségünk

-          a másság elfogadásának

-          az európai identitás értékeinek felvállalása.

 

-          A társadalmi beilleszkedést, a személyre szabott társadalmi szerepek megtalálást segítő

 

-          alapszintet jelentő érettségi bizonyítvány megszerzése

-          a továbbképzéshez, a felsőfokú végzettség megszerzéséhez szükséges többletismeretek nyújtása.

 

-          Az iskola profilját hangsúlyozó, vonzerejét növelő, a társadalmi elvárásokhoz, lehetőségekhez igazodó ismeretközvetítés:

 

-          modern számítástechnikai, informatikai ismeretek,

-          új tanulási módszerek,

-          nyelvi ismeretek,

-          a vállalkozói kompetenciához szükséges:

-          anyanyelvi készségszint,

-          fellépés, megjelenés, illem, találékonyság, helyzetfelismerés, emberismeret átadása.

 

-          Legfőbb cél a nyitott, harmonikus, a helyét meglelő, önmagát megtaláló személyiség kialakulásának elősegítése. Az ennek érdekében kialakított humán pedagógia és nevelési célok alkalmazása és követése a mindennapokban.

Ez a célrendszer az alapja gimnáziumunk tantervének.

A tantestület feladatai, eszközei a célrendszer megvalósításában

-          Olyan célirányos, tudatos alkalmazása szaktárgyi, nevelési, pedagógiai ismereteknek, amelyek ezek irányában segítik a tanulók személyiségfejlődését.

-          Eredményességünk változatlanul megköveteli nyitottságunkat, folytonos tájékozódásunkat, naprakészségünket, pedagógiai, pszichológiai, szakmai ismereteink bővítését. Ennek érdekében a tantestület tagjai részt vesznek továbbképzéseken, pályázatok megírásában, megismerjük és alkalmazzuk az új pedagógiai módszereket,

-          Az osztályfőnöki hatás fokozását klubdélutánok, tanulmányi kirándulások, a rendszeres foglalkozás stb. keretein belül valósítjuk meg,

-          Az egységes és következetes fellépést a tantestület minden tagjától elvárjuk.

-          A sikeresség érdekében el kell érni a nagyobb, bátrabb, önbizalommal telibb tanulói részvételt, aktivitást a tanórai és tanórán kívüli munkában, az alkotó partnerkapcsolat erősítésében.

-          A lehetőségek mind teljesebb számbavételéhez kitekintést adni az ország középiskoláiban és felsőoktatási intézményeiben folyó munkáról.

-          Önbizalmat erősíteni, fellépést, viselkedést formálni a különféle versenyeken, országos fórumokon, rendezvényeken való szerepeltetéssel.

-          Fontos és szükséges ösztönözni az iskola támogatottságát, a pályázati lehetőségek kihasználást, hogy jobb felszereltségünkkel, kibővült lehetőségeinkkel kicsiben szemléltethessük Európát diákjainkkal.

-          Szervezi és fenntartja, pályázati forrásokkal segíti a külföldi partneriskolai kapcsolatokat: szorgalmi időszakban és szünidőben egyaránt, szakmai és technikai segítséget nyújtunk a résztvevőknek.

Pedagógusok képzése a pedagógiai módszertan megújításával kapcsolatban

Pedagógusaink annak érdekében, hogy az újszerű tanítási módszereket elsajátítsák, és mind jobban felkészüljenek a különböző képességű és szociális hátterű tanulók hatékonyabb felkészítésére, részt vesznek a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében és egyéb, az iskola által szervezett tanfolyamokon. A társadalmi igényeket és a szakmai törekvéseket szem előtt tartva az iskola nyújtotta lehetőségek és egyéni törekvések alapján a pedagógiai és szakmai megújulást elősegítő képzéseken a részvétel biztosítását iskolánk továbbra is feladatának tekinti.

 

Módszertani képzések a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében, amelyeken iskolánk pedagógusai részt vettek:

 

-          A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában

-          Interaktív eszközök a tanórán

-          Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben

-          Tanulástanítás

-          Inklúzió – integráció – együttnevelés eredményesen (A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelése)

-          A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – matematika programcsomag az 9-12 évfolyam számára

-          A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása továbbképzés a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen kidolgozott programcsomagokhoz (9-12 évfolyam)

-          A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – szociális, életviteli és környezeti programcsomag az 7-12. évfolyam számára

-          Pályázatírás, változásmenedzsment a gyakorlatban

-          Menedzsmentképzés: Új oktatásszervezés az intézményben

-          Projektpedagógia, epochális oktatás

-          Kooperatív módszertanra épülő együttműködés

-          Továbbá részt vesznek a pedagógusok önkéntesen illetve iskolai támogatással is a módszertani megújulást segítő egyéb tanfolyamokon.

 A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések

 

Iskolánk lehetőségeihez mérten biztosítja az IKT alapú eszközöket a tanulók és a pedagógusok számára az IKT-val támogatott tanórák megtartásához illetve a különböző tanulói mérések, értékelések IKT eszközökkel történő elkészítésére.

 

A korszerű IKT eszközök folyamatos biztosítását kiemelten kezeli iskolánk.

 

A digitális pedagógiai módszertan hármas célú kompetenciafejlesztés:

-          tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése,

-          IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése,

-          a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.

 

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:

 

-          csoportmunka

-          pármunka-tanulópár

-          egyénre szabott munka

-          részben egyénre szabott munka

-          önálló munka

-          multimédiás oktatási rendszer és nyelvi labor.

 

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:

 

-          mennyiségi differenciálás

-          minőségi differenciálás

-          tanulási követelmények differenciálása

 

Ajánlott óratípusok:

 

-          új ismeretanyag feldolgozása

-          alkalmazás-gyakorlás

-          összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

 

Alkalmazására szánt feladattípusok:

 

-          problémamegoldó csoportfeladatok

-          alkotó feladatok

-          felfedező, kutató feladatok

-          érvelésre-vitára alkalmas feladatok

-          ellenőrzés, értékelés

 

Digitális tartalmak:

 

-          az iskola saját honlapja diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló   információkkal,

-          az iskola saját belső hálózatán tárolt digitális információk,

-          multimédia tartalmak (képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),

-          multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,

-          e-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.

 

ab)A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Minden, a gyerekekért felelős ember közös célja, hogy a rábízott gyerek boldog és elégedett felnőtté váljon, harmóniában éljen önmagával és a környezetével.

 

A személyiség- és közösségfejlesztésben mindig nagy szerepe volt az iskolának. A kompetenciafejlesztés során sokoldalúan fejlesztjük a tanulók személyiségét, fokozott figyelmet fordítva a szociális és egyéb hátrányok leküzdésére.

 

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a konfliktuskezelő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.

 

Feladatunk továbbá a(z):

 

-          a tanulás iránti motiváció fejlesztése,

-          a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának  kialakítása,

-          a játékszeretet fejlesztése révén az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása, az informális tanulás nyújtotta lehetőség elterjesztése,

-          rendszeres alkotó jellegű feladatok biztosítása,

-          következetes, reális tanulói teljesítményértékelés,

-          a tanulók önértékelésének segítése, a tanulási folyamat értékelésére, valamint a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly,

-          a számonkérés nem ismeretközpontú, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást és helytállást tekinti célnak,

-          szociális kompetencia fejlesztése,

-          egyéni képességek figyelembe vétele, differenciált terhelés, illetve a terhelés képességekhez való igazítása,

-          egyéni fejlesztés megvalósításához diagnosztikai mérések alkalmazása.

 

Az iskola a személyiségjegyek megismertetését és fejlesztését tudatosan végzi az értelmi, esztétikai, munkára, családi életre nevelés, az állampolgári és a testi nevelés területeinek komplex ráhatásával, közvetítésével.

 

Az értelmi nevelés iskolánkban - a hátrányos helyzetű, önmagukat nehezen találó tanulók nagyobb aránya következtében - meghatározó jelentőségű, munkánk legfontosabb területe, alapja. Nem csupán szellemi vagyonát teremtjük meg tanulóinknak, mindenek előtt meg kell

alapoznunk, illetve értetnünk a tudás értékének állandóságát, képességeik felismerésének, önmaguk felülmúlásának szükségességét.

A tanórai eszközök és keretek kitágítása, az ismeretszerzés többirányúvá és érdekessé tétele jelentősen könnyítené munkánkat, s ezzel együtt a tanulók bevonása a tanulási folyamatba alkotó, aktív jelenlétükkel, hatékony eszköze az értelmi nevelésnek.

 

Tehetséges, felkészült diákjaink számára a tanórai kereteken túl a fakultációk, felvételi előkészítők, országos és megyei versenyek, az angol és német nyelvvizsgákra felkészítés, a külföldi iskolákkal való ismerkedés, külföldi tanulmányutak az ismeretszerzés és megmérettetés bevált és tovább bővítendő lehetőségei.

 

A munkára nevelés terei a tanórák, a szaktárgyak adta feladatok és követelmények. A fiatalok munkához való viszonyulása, munkafegyelme lazább és könnyedebb a korábbi generációkénál nagyobb biztonságot érezve maguk körül.

 

A rendszeres és érdekeltté, élményszerűvé tett munkával, ennek következetes és igényességre, pontosságra bíró ellenőrzésével növelhető a munkafegyelem, megérthető a feladatok, követelmények ellátásának szükségessége.

 

Biztosítani kell a sikerélményt minden teljesítményszinten, s az elismerésekkel, díjakkal, kitüntetésekkel a munka örömét erősíteni a diákokban.

 

Az esztétikai nevelés nem csupán az ember művészeti alkotótevékenységének örök értékeit és szépségeit közvetíti, de a nemzeti és helyi értékekét, a természeti szép védelmét is. A tanórákon kívül ennek terei a kulturális intézmények már említett lehetőségei. E területen az iskolának jól bevált hagyományai vannak az osztálykirándulások tudatos tervezésétől az osztályok rendszeres színház- és hangversenylátogatáson keresztül az iskola-galéria rendszeres megtekintéséig.

 

Fontos feladatunk tanulóink megjelenésének, viselkedés- és beszédkultúrájának formálása is. Félszeg, önbizalom nélküli, hátrányos környezetből és családi körből érkező diákjaink az iskolát elhagyva megbízható, jó fellépésű, igényes, a társadalmi viselkedési normákat követő, jó kommunikatív képességű emberekként tudnak érvényesülni helyüket megtalálva a társadalmi környezetben.

 

Az erkölcsi nevelés a gátlástalan (ön)érdekérvényesítés erkölcsi normákat fellazító és megingató korában különösen hangsúlyossá vált. A vitális értékek, a köz- és a személyi tulajdon tiszteletben tartásának tudatosításán túl az önpusztító életvitel új veszélyeire kell az iskolának nagy teret és energiákat biztosítani.

 

A fiatalokat segítő tanár, a pszichiáter, a rendőrséggel való rendszeres kapcsolattartás, a tanfolyamokon való részvétel drogmegelőző programunk sikerének alapja.

 

Az állampolgári nevelés új fórumai, a diákönkormányzatok, a demokrácia gyakorlásának, érvényesítésének tapasztalataival vértezi fel a tanulókat.

 

Állampolgári, személyiségi jogaikat, érdekérvényesítésüket, érdekképviseletüket gyakorolhatják felelősen irányítva életüket és a szűkebb-tágabb (osztály-iskola) közösségét is.

Az iskola biztosítja a demokratikus fórumok működését (DÖK, SZMK), meghallgatva és közösen döntve az iskola működését, a diákok jövőjét meghatározó kérdésekben.

Fontosnak tartjuk a folyamatos tájékozódást az aktuális társadalmi kérdésekben, s ezt a megfelelő szaktárgyi órákon megalapozva az írott és elektronikus sajtó információin keresztül a kínálkozó fórumokon való részvételig ösztönözzük.

 

A családi életre nevelés e bensőséges kisközösségek egyre erőteljesebb sérülékenységével és felbomlásával (diákjaink fele éli ezt meg mindennapjaiban) különösen fontossá vált.

 

Hogy visszakapja hitelét a legfontosabb emberi összetartozás erőt adó, óvó, boldogító közege, nagy feladat vár tanárok és szülők egymást segítő, meggyőző együttműködésére.

 

Az osztályfőnöki órák témái, a szociális, családsegítő központok munkájával való megismerkedés, meghatározó felismerésekre vezetheti diákjainkat.

 

A harmonikus, kiegyensúlyozott emberélethez elengedhetetlen a testi nevelés, a test karbantartásának folyamatossága, a fizikum fejlesztése, az egészség védelme, mert az élet, az egészség a legfőbb érték.

 

Az iskola sokféle sportolási lehetőséget biztosít a diákok igényei alapján az iskolai és iskolán kívül elérhető lehetőségek keretei között. Az ISK aktívan működik, sportköreink megyei versenyeken való szereplését szorgalmazza, ahol diákjaink jelentős sikereket is elérnek. A felmentett tanulók iskolai gyógytestnevelése megoldott. Feladatunk e hagyományok megtartása és további bővítése.

ac) Teljeskörű egészségfejlesztés

 

1. A program céljai

 

A felnőtt nemzedék, a család, az iskola fontos kötelessége, hogy olyan egészséges utódokat neveljen, akik képesek megoldani problémáikat, feladataikat, ez által el tudják érni céljaikat, de élvezni is tudják munkájuk eredményét.

 

Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik, tehát a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében számos feladat hárul az iskolára.

 

Az iskola szerepe az egészségfejlesztésben kettős:

 

-          azáltal, hogy magasabb képzettségi szintre juttatja el a fiatalt, helyzetbe hozza őt nemcsak a munkaerő piacon, hanem az egészségmegőrzés és fejlesztés terén is.

-          másrészt azáltal, hogy biztosítja a gyerekek számára a pótlólagos szocializációt, készségek, alkalmazkodási stratégiák kialakításával, közvetlenül hatást gyakorol az egészségükre.

 

Az egészségnevelési program elkészítésének célja:

 

-          Felmérve az iskola sajátosságait és szükségleteit, lehetőségeit valamint összegezve a már folyó kezdeményezéseket, programokat és tevékenységeket, határozza meg az iskolai egészségnevelés legfontosabb közvetlen és távlati céljait, és fogalmazza meg, milyen az egészségfejlesztő iskola.

-          Tervezze meg azokat a tevékenységformákat, melyek segítik e célok megvalósulását, szolgálják az egészségfejlesztést.

-          Dolgozza ki az iskolai egészségfejlesztés eszközrendszerét.

-          Prognosztizálja, milyen pozitívumokkal jár az egészségnevelési program megvalósítása a diákoknak, a pedagógusoknak, a szülőknek, mint a nevelési folyamat három meghatározó szereplőjének.

 

Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása

 

-          Mozgásélményt  és  mozgástapasztalatot  támogató  fizikai  aktivitásban gazdag életmódra nevelő programok, 

-          Egészségnap szervezése,

-          Együttműködő  kapcsolati  hálók  kialakítása,  megújítása  és működtetése,  (legalább  a  gyerekjóléti  és  a  családsegítő  szolgálat,  az iskolaegészségügyi  szolgálat,  a  nevelési  tanácsadó,  a  házi  gyermekorvos,  a területi  vezető  védőnő  részvételével;  amely  kibővülhet  szükség  esetén  a  lelki egészség  megőrzését  támogató  szolgálatokkal),  a  fejlesztő  pedagógus,  az iskolapszichológus, vagy mentálhigiénés szakember bevonásával,

-          Konfliktus- és iskolai agressziókezelési program,

-          Családi életre nevelést, dohányzás megelőzést és dohányzásról leszokást, szerfogyasztási  problémák  korai  intervencióját,  az  illegális  és  legális  szerek okozta kockázatok felismerését,  viselkedési függőségek megelőzését célzó programok megvalósítása.

 

Az egészség, az egészségnevelés és az egészségfejlesztés

 

 Az egészség a testi, lelki és a szociális jólét állapotát jelenti. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők:

 

Öröklött, genetikai

 

Szerzett:

 

-          környezet (társadalmi, közösségi, épített)

-          egészségügyi ellátórendszer színvonala

-          életmód (táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás, szabadidő, szenvedélymentesség, interperszonális kapcsolatok, öltözködés, napirend)

-          - az életmód meghatározó tényezői (kultúra, vallás, munkavégzés, iskolai végzettség)

 

Az egészségnevelés a hangsúlyt a korszerű ismeretek elsajátítására helyezi, melynek értelmében az emberi egészség megtartása érdekében elegendő az embereket korszerű ismeretekkel felruházni. Az egészségnevelés kiindulópontja, hogy az emberek az életüket, viselkedésüket az ismereteik mentén szervezik. A tapasztalat nem ezt támasztja alá! Az emberek tudják, ismerik pl. a higiénés előírásokat, szabályokat, az egészséges táplálkozás alapelemeit, a mozgás fontosságát, a szenvedélyek káros mivoltát, életmódjuk mégsem ezt tükrözi.

 

Az egészségfejlesztés olyan folyamat, melynek során az emberek egyre nagyobb kontrollra tesznek szert saját viselkedésük irányítása terén, ezáltal megnő a minőségi életéveik száma. E folyamat során olyan készségek, jártasságok alakulnak ki, melyek segítségével képesek saját sorsuk irányítására. A korszerű ismeretek mellett a fejlett önismeret, a kritikus gondolkodásmód megléte, a pótlólagos szocializáció segíti a fiatalt az egészséges életmódnak megfelelő létforma kialakításában. A hangsúlyt tehát az önismeretre és a személyes jártasságok és készségek kialakítására helyezi.

 

2. Helyzetelemzés (Az iskola jellemzői, sajátosságai, lehetőségei)

 

2.1 Földrajzi elhelyezkedés és hatásai

 

Iskolánk Nógrád megye egyik kiemelkedően hátrányos helyzetű körzetében található, Bátonyterenyén. A beiskolázási körzet a város és környéke elsősorban, de sok diákunk jön a salgótarjáni és a pásztói körzetből is, valamint elmondhatjuk, hogy az AJKP-ban részt vevő tanulók miatt egész Nógrád megyéből, sőt ritkán a megye határain kívülről is beiskolázunk tanulókat. Megtalálhatóak tehát a kistelepüléseken lakó tanulók a bejárás minden nehézségével, a kisváros és a megyeszékhely lakói a maguk sajátos problémáival.  A környék lakói bányászatból éltek  és a bányák bezárása után ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség, és ez a helyzet azóta sem javult.

 

2.2   Szociológiai jellemzők

 

Jellemző adottság hogy diákjaink túlnyomó többsége kedvezőtlen családi háttérrel rendelkezik. A rossz szociális körülmények a diákjaink szocio-kulturális ismereteit, szokásait, beidegződéseit és elvárásait is jelentősen befolyásolják, jóval nagyobb terhet róva az iskolára mindezen ismeretek és készségek pótlásában. Ehhez járul még, hogy a településen is számos közegészségügyi probléma nem megoldott, a családokban is probléma a dohányzás, italozás, kevés a pozitív példa. Nem oly nehéz kábítószerhez hozzájutni, a kulturált szórakozásnak kevés a tere.

 

A 15-18 éves diákok életük jelentős részét töltik az iskolában, ahol természetes kapcsolatrendszerük jön létre. Az iskola, mint fontos élőhelyük, ha nem is direkt módon, de közvetetten alakítja a gyerekek életmódját, így kiemelkedő színtere lehet az egészségfejlesztésnek abban az esetben, ha az iskola mind a tanulók, mind a pedagógusok számára egészséget támogató közeg.

 

2.3 A nevelőtestület jellemzői

 

Az iskolában tanító pedagógusok az egyetem elvégzése során a pedagógiai tárgyak keretében minimális ismeretekre tettek szert az egészségnevelés témakörében. Ezen ismeretek mélyebbek a biológia szakos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogprevenciós tanfolyamot végzett kollégák, valamint az osztályfőnökséget folyamatosan vállaló kollégáknál. Az ismeretek gyarapítása fontos, hiszen a megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, és a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.

 

2.4 Az egészségi állapot iskolánkban

 

A tanulók egészségi állapotáról pontos képet kaphatunk a rendszeres orvosi, védőnői, fogorvosi vizsgálatok alapján, melyek életkorhoz kötöttek:

 

- Testi fejlődés:

-          testtömeg (7-9-11. évfolyam)

-          testhossz

 

- Élettani állapot:

-          vérnyomásmérés

 

- Érzékszervek vizsgálata:

-          látásélesség, színlátás

-          hallás

 

- Egyéb szűrések: 7-9-11. évfolyam gerincproblémák, orthopédiai panaszok

 

Jelentkező problémák:

-          túlsúly

-          gerincproblémák

-          magas vérnyomás

-          viselkedési zavarok

 

Évenként változó mértékben vannak felmentett, gyógytestnevelésre járó, és könnyített testnevelésben részesülő tanulóink. Ezen problémák csak bizonyítékai annak, hogy tanulóink mozgástere leszűkült, életmódjuk mozgásszegénnyé vált és nincs meg az összhang a testi és a szellemi nevelés között.

 

A tanárok egészségi állapotáról adatokat a munkaviszonyhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatok eredményei szolgáltatnak.

 

2.5  Az iskolában jelenleg is működő tevékenységek

 

Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik:

 

-          az iskolai és iskolán kívüli nevelés,

-          a prevenció,

-          a pozitív énkép kialakítása,

-          az egészséges életstílus-modell megteremtése,

-          hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia),

-          az „élni tudás” elvének érvényesítése,

-          konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek kialakítása,

-          felnőttek példamutatása,

-          kortárs oktatók bevonása.

 

Ennek színterei az iskola életében:

 

1. Tanórákon:

 

a)      Osztályfőnöki órákon: testi-lelki egészség, önismeret, konfliktuskezelés témakörökön belül az életkornak megfelelő – a tanulók életkori sajátosságaihoz, ismereteihez igazodva – ismeretek bővítése, készségek, képességek kialakítása, helyes értékek elfogadása és a káros szenvedélyektől való tartózkodás hangsúlyozása, ha kialakultak, akkor az azokról való leszokás lehetőségei, módszerei.

 

A témák feldolgozásához igénybe vehető személyek: a kortársoktatók (drog, AIDS), szakemberek (pl. iskolaorvos, védőnő, addiktológus, nőgyógyász, kozmetikus, dietetikus) továbbá filmek, könyvek, újságok stb.

 

7.-8. évfolyam:

 

-          A kultúrált külső megjelenés összetevőinek tisztázása (helyes testápolás, az egészséges táplálkozás szerepe a serdülőkorban)

-          A testi átalakulásra való felkészülés (szexuális érés okozta változások tudatosítása)

-          Segítségnyújtási képességek fejlesztése (elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása, egyszerűbb betegségek felismerése)

-          Önismereti feladatok

-          Az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások megismerése, drogprevenció

 

9. évfolyam:

 

-          Az egészség jelentőssége (EU és az egészség)

-          Barátság, szexualitás

-          Az egészséget károsító környezet

-          Káros szokások, élvezeti szerek

 

10. évfolyam:

-           

-          Életvitel, egészségmegőrzés

-          Én-védő mechanizmusok

-          Fogamzásgátlás

-          Betegségek okai

 

11. évfolyam:

 

-          A szervezet működése

-          Táplálkozási szokások

-          Káros szenvedélyek, és leszokás

-          Szexuális úton terjedő betegségek

 

12. évfolyam:

-           

-          Mindennapi veszélyek (betegségek, fertőzés)

-          Alternatív gyógyászat

-          Családtervezés          

 

a)      Biológia órákon elsődleges szempont, hogy a tanulók értéknek tekintsék a fizikai és mentálhigiénés egészség megőrzését. Így az ember önfenntartó és fajfenntartó életműködéseit tanulmányozzák a gyerekek, a szervek, szervrendszerek megismerése által. Ennek során az egészségtannal, az egészséget károsító anyagokkal és azok hatásaival, valamint a „népbetegségekkel” és kialakulásukkal is megismerkednek.

b)     Kémia órákon megismerkedhetnek a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos vegyületekkel (alkohol, nikotin, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmusukkal és a hozzászokás kialakulásával, valamint az egészségvédő anyagok hatásával.

c)      Testnevelés órákon lehetőség nyílik: mozgásigény pótlására, tudatos testmozgás, testedzés mindennapos igényének kialakítása. Erről részletesebben a mindennapos testnevelés című fejezetben foglalkozunk (8).

d)     Idegen nyelv /angol, német/ órákon táplálkozási szokások, káros szenvedélyek, helyes életvezetés, fittness témakörök adnak lehetőséget

e)      Munkavédelem: kémia, fizika, informatika órákon, a baleset-megelőzési szabályok ismertetése, teendők

 

Tanórán kívüli foglalkozásokon

 

-          sportfoglalkozásokon: gyógytestnevelés, úszás, edzések, tömegsport

-          rendezvényeken: AIDS világnap (figyelemfelhívás) rádiós megemlékezés formájában, A Föld napja (globális jellegű problémák) iskolai verseny

 

Szülőkkel való együttműködés során:

 

a)      Szülői értekezletek alkalmával lehetőség nyílik a közösségi szintű problémák megbeszélésére.

b)      A fogadóórák pedig lehetőség nyílik az egyes gyerekek fejlődését érintő tennivalók megbeszélésére.

c)      Az iskola egészét érintő kérdésekben pedig az iskolavezetés, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség bevonásával történő konzultáció során.

 

3. Segítő kapcsolatok

 

Az alábbiakban azokat a szervezeteket, egyéneket soroltuk fel, akik valamilyen módon segítséget nyújthatnak a program megvalósításában.

 

3.1 Intézményen kívüli segítők

 

Megnevezése

Székhely

Kapcsolattartó

Milyen témában segíthet?

Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet

Salgótarján

Igazgató , igazgatóhelyettes, érintett pedagógusok

Fejlesztőpedagógiai konzultációk, információk, továbbképzések

Gyermekjóléti Szolgálat

Salgótarján

Pásztó

Igazgató , igazgatóhelyettes, iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős, érintett osztályfőnök,

Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a családdal.

Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

 

Érintett osztályfőnök, igazgató , igazgatóhelyettes,

SNI vizsgálat, esetmegbeszélések

Családsegítő Szolgálat

Illetékesség szerint

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, igazgató , igazgatóhelyettes,

Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a családdal.

Gyámhivatal

Illetékesség szerint

Igazgató , igazgatóhelyettes, iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Veszélyeztetettség esetén gondnokságba vétel

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Bátonyterenye

tantestület által választott pedagógus

Konzultációk

Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon

Pásztó

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

BTM vizsgálat, esetmegbeszélések

iskolaorvos

 

 

Kötelező szűrések, védőoltások

védőnő

 

 

Szűrések, felvilágosító foglalkozások

fogorvos

 

 

Szűrés

rendőrkapitányság

Bátonyterenye

Igazgató vagy az általa megbízott személy

Bűnmegelőzési program, balesetmegelőzés, drogprevenció (D.A.D.A. program)

 

A prevenciós tevékenység belső segítői

 

Osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Egészséges életmódra nevelés, pozitív minták közvetítése az osztályban osztályfőnöki órákon a drogprevenció, mint kötelező témakör feldolgozása, részvétel a D.A.D.A. programban

 

 

4. Állapotfelmérés

 

Az egészségfejlesztési program bevezetéséhez a következő felmérések szükségesek:

 

1.      Orvosi vizsgálatok

 

2.      Felmérő lapok (az osztályfőnöki munka keretein belül):

-          dohányzás

-          alkoholfogyasztás

-          kábítószerfogyasztás/kábítószerismeret

-          táplálkozási szokások

 

1.      Fizikai állapotfelmérések: pl. terhelhetőség (testnevelés órán)

 

2.      Kérdőívek (az osztályfőnöki munka keretein belül):

-          időbeosztás

-          társas kapcsolatok

-          szexualitás

-          környezeti hatások megítélése

 

1.      Egészségfejlesztési stratégia

 

Hiányoznak az egészséges életmód alapelemei.

 

Egészségtelen táplálékfogyasztás: Szénhidrát és lipidben gazdag táplálkozás jellemzi a tanulók étrendjét, emiatt a tanuló:

-          túlsúlyos

-          betegségeknek kevésbé ellenálló

-          gyenge fizikumú

-          kisebb állóképességű

-          belgyógyászati problémákkal küzd

 

Cél: Az egészségtelen táplálkozásból eredő problémák kezelése, az ebből adódó veszélyekkel való szembenézés az egészséges életmódra nevelés során.

 

Cél megvalósításának tevékenységei: Az egészségtelen táplálkozásból származó problémák beépítése:

-           

-          a nevelési programba, a kapcsolódó tanórák tematikájába,

-          külső szakemberek bevonása

-          szülők tájékoztatása

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          tanórákon ismeretátadás

-          készségek kialakítása

-          kortársoktatás

-          rizikócsoportos foglalkozás

 

Várható hatások:

-          tudatos táplálkozás

-          kevesebb túlsúlyos gyerek

-          erősebb fizikum

-          önbizalom

 

Mozgásszegény életmód: a diákok mozgástere leszűkült, nagy részét a napjaiknak mozgás nélkül töltik, emiatt:

 

-          testtartási problémák (gerincferdülés)

-          gyengébb fizikum

-          túlsúly

 

Cél: Jelenjen meg a mindennapokban a testedzés.

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          testnevelés órák, sportfoglalkozások

-          tömegsport

-          külső szakember: gyógytornász

-          rendszeres szűrővizsgálat

-          mindennapi testnevelés

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          tanórákon ismeretátadás

-          készségek kialakítása, fejlesztése a rendszeres foglalkozások által

-          rizikócsoportos foglalkozás (gyógytestnevelés órák)

 

Várható hatások:

-          nő a diákok fizikai és szellemi terhelhetősége

-          csökken a tartásproblémás tanulók száma

-          mindennapos mozgás igényének kialakulása

-          érték a jó állóképesség

-          (túlsúly csökken)

 

Drogprobléma része sajnos a mindennapi iskolai életnek:

-          dohányzás (szinte mind kipróbálta)

-          alkohol (sokan fogyasztottak már)

-          kábítószer-fogyasztás is megjelent

 

Cél:

-          csökkenteni és visszaszorítani a droghasználók számát (dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztók)

-          növelni az ismereteket a drogok káros hatásairól, a drogfogyasztás következményeiről

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          iskolai drogstratégai aktualizálása

-          szakemberek bevonása

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          ismeretátadás a tanórákon (biológia, kémia, of.)

-          kortársoktatás

-          készségek, jártasságok kialakítása, mellyel a csoportnyomásnak ellenáll (nemet mondás képessége)

-          iskola, mint közeg

 

Várható hatások:

-          csökken a dohányzó, alkoholfogyasztó diákok száma

-          fékezni lehet a kábítószer terjedését az iskolában és környezetében

 

2.      Napirend

-          zsúfolt, túlfeszített

-          pihenési idő rövidülése

-          szabadidő nem tartalmas eltöltése

-          aktív kikapcsolódás lehetőségei szűkösek

 

Cél:

-          önismeret, önnevelés fejlesztése

-          stabil személyiség

-           tudatos élettervezés igényének kialakítása

-           tartalmas, aktív kikapcsolódás megtervezése

-          tanulási módszerek javítása

 

Cél megvalósításának tevékenységei: pihenési és kikapcsolódási módok megismerése:

-          egyéni programok tervezése

-          önismereti foglalkozások

-          iskolán kívüli lehetőségek programjai (pl. könyvtár)

-          tanulás- módszertani foglalkozások

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          tudatos tervezés: napirend

 

Várható hatások:

-          kipihent, kiegyensúlyozott diákok száma nő

-          tudatosabb, tartalmasabb életvitel

 

Társas kapcsolatok:

-          egyéni érdekek túlhangsúlyozása

-          agresszivitás a társas kapcsolatokban

-          tolerancia hiánya másokkal szemben

-          egyéni felelősség áthárítása, fel nem vállalása

-          közösségi élet szabályainak be nem tartása

 

Cél:

-          szociális képességek fejlesztése, normális emberi kapcsolatok kialakítása,

-          társas élet szabályainak elsajátítása

-          ezekhez szükséges tulajdonságok kialakítása (figyelmesség, tisztelet, empátia, tolerancia, stb.)

-          családi és iskolai kapcsolatok erősítése

-          egyéni felelősségvállalás kialakítása

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          nevelési programban

-          osztályfőnöki órák tanmenetében

-          házirend

-          egyeztetési fórumok: DÖK, osztályközösség

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          jogok, kötelességek ismerete – ismeretszerzés

-          érdekképviselet, érdekérvényesítés

-          kultúrált vita

 

Várható hatások:

-          kevesebb agresszivitás

-          harmonikus társas kapcsolatok kialakulása

-          elfogadott szabályok betartása

-          kevesebb fegyelmi vétség

 

3.      Szexuális kultúra

 

A tájékozatlanságból, pontos ismeretek hiányából, negatív mintából és kortársnyomásból adódó problémákkal rendelkező diákok, melyről az információ kevés.

 

A felelőtlen szexuális kapcsolatból adódó problémák:

-          nem kívánt terhesség

-          nemi úton terjedő betegségek (AIDS)

-          az érzelmi és szexuális élet diszharmóniája

-          felelőtlen párkapcsolatok

 

Cél:

-          tájékozottság növelése

-          stabil párkapcsolat iránti igény kialakítása

-          váltogatott partnerkapcsolat veszélyei

-          együttéléshez szükséges készségek kialakítása

-          tudatos, felelősségteljes családtervezés fontossága

-          harmonikus családi élet példa értékű

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          nevelési programban

-          tanórákon (osztályfőnöki, biológia)

-          külső szakemberek bevonása

-          szülők tájékoztatása

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          információátadás a tanórákon

-          készségek kialakítása

-          kortárshatás

-          párkapcsolat és családmodell

 

Várható hatások:

-          felelősségteljes párkapcsolatok kialakulása

-          tájékozottság nő

 

 

4.      Környezeti hatások: környezetszennyezés, negatív káros hatások

 

Cél:

-          személyes felelősség felismerése a környezet alakításában

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          szaktárgyi órákon

-          Külső szakember

-          DÖK öntevékenysége

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          ismeretátadás

 

Várható hatások:

 

Éves célok:

-          A tanuló ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték.

-          Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival

-          Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben.

 

Középtávú célok:

-          Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék.

-          Tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit, felismerjék az egészségkárosító tényezőket.

-          A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása fontos feladatunk.

-          Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket.

-          Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem egészséges embertársaik iránt.

 

Hosszú távú célok:

-          Tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és a környezetükkel.

-          Diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az „ép testben ép lélek” elv.

-          Céljaink megvalósulásával felnőjön egy önmaga és környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék.

-          Az egészségre ártalmas hatások és anyagok nagymértékű visszaszorítása.

 

A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidőigény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei, iskolai helyiségek rendje, stb.) pedig minden pedagógus feladata.

 

9. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése

 

Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot legalább évenként értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról, követhetővé válik, mit lehetett megvalósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés. Célszerű újabb állapotfelmérést végezni, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készíteni a következő évek egészségnevelési munkájához. Az ellenőrzés az intézményvezetők irányításával a tantestület bevonásával történik.

 

5.      A mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban

 

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

 

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

 

-          a testmozgás-programban minden gyermek naponta  részt vesz;

-          minden testnevelési órán és egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése;

-          a testnevelési órák mindegyikén van gimnasztika, benne a bio-mechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna;

-          a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (1. Az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” c. 2000-ben megjelent kiadványt);

-          minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulók részére is;

-          a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;

-          a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);

-          a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

 

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

 

A mindennapos testnevelés megvalósulása:

 

-          A hét több napján a délutáni órákban tömegsport órákat tartunk, melyeken a következő sportjátékokban vehetnek részt a tanulók: teremlabdarúgás, tenisz, röplabda és kosárlabda.

-          A hét minden napján: szünetekben lyukas órákon, valamint délutánonként a klub-helyiségben asztaliteniszezhetnek tanulóink (örömmel tapasztaljuk, hogy ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek).

-          Jó idő esetén minden délután a sportudvaron az alábbi sportjátékokat űzhetik tanulóink: kispályás labdarúgás, kézilabda, úszás, tollaslabda, lábtenisz illetve kosárlabda. A lényeg az, hogy akinek aznap nincs tanórai testnevelése a fent felsorolt lehetőségek közül választva legalább 45 percet aktívan sportoljon.

-          A délutáni foglalkozásokat a tanulók igényei szerint szervezzük.

 

A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

A lelki egészségfejlesztés célja: 

-           elősegítni a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést,

-          támogatni a környezethez történő alkalmazkodást,

-          felkészíteni  és  megoldási  stratégiákat  kínálni  a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben.

Bántalmazás  vagy  deviáns  viselkedésformák észlelésekor – a pedagógussal, iskolapszichológussal közösen – esetmegbeszélést kell kezdeményezni.

 

ad)A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiségalakítás és a közösségformálás a nevelőmunkában szorosan összefügg. Az olyan személyiségjegyek, mint az önállóság, felelősség, az életben való alkalmazkodás képessége, mások munkájának megbecsülése, az alkotó tevékenység a közösségfejlesztés eszközeivel is alakíthatók.

 

A tanulóközösség, amelynek létrejötte hosszú nevelési folyamat eredménye, önmagában is rendszert alkot. Kisebb közösségekre, csoportokra tagolódik. Ilyenek az osztályok, évfolyamok, az azonos tantárgyat tanulók csoportja stb.

 

A tanulói közösség fejlesztésén rendszerint az osztályközösségek fejlesztését értjük. Az osztályközösségek a DÖK révén kapcsolódnak az egész iskola munkájához. A kisebb közösségek tagjai napi tevékenységük során igen közel kerülnek egymáshoz, "nevelik" egymást.

 

Az állandó érintkezés folyamán kialakulhat a meghittség, a barátság érzése. Az osztálytársak megvitatják tapasztalataikat, élményeiket, problémáikat, terveiket, eredményeiket. A közösség kialakításában fontos szerepe van a vitának, a bírálatnak és az önbírálatnak. Ugyanilyen fontos, hogy a tanulók pontosan ismerjék, mit vár tőlük az iskola, melyek azok a követelmények, amelyeknek eleget kell tenniük. A már kezdettől világosan megfogalmazott célok motiválják a tanulókat, és meghatározzák a közös tevékenység irányait. A közösség kialakításában fontos szerepe van az osztályfőnököknek.

 

A középiskola első osztályába lépő tanulók magukkal hozzák az általános iskolában szerzett közösségi tapasztalataikat. Bizonyosan vannak köztük olyanok, akik az új közösség követelményeivel, céljaival már kezdettől azonosulnak. Az osztályfőnök ezeknek a tanulóknak a mozgósításával, feladatokkal való megbízásával kialakíthatja az osztályban a pozitív magot irányító csoportot, akik véleményükkel, magatartásukkal helyes irányba befolyásolják társaikat, így a negatív megnyilvánulások fokozatosan háttérbe szorulnak, lassanként elszigetelődnek.

 

Fontos cél, hogy a tanulók legyenek nyitottak a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Így magyarként is Európa polgárai legyenek. Tanúsítsanak a beteg, sérült, fogyatékos emberek iránt segítőkész magatartást. Védjék környezetünk értékeit, az önálló ismeretszerzés révén váljanak a környezetben eligazodó fiatalokká. Az egyéni jogokat előzzék meg a közösségi érdekek és jogok.

 

Jelentős közösségformáló erőt jelentenek a tanórán kívüli rendezvények:

-          klubdélutánok, amelyek sok tanuló számára biztosítanak lehetőséget önálló munkára (szervezési feladatok, műsorkészítés stb.),

-          tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, amely egymás munkájának megbecsülésére, helyes önértékelésre, felelősségre nevel, hiszen a részt vevő tanulók a közösséget képviselik,

-          sportrendezvények nem csak a szabadidő kulturált, egészséges eltöltését jelenthetik, hanem a résztvevők számára élményt is nyújtanak,

-          a szalagavatói táncra való felkészítés, továbbá a fakultatív tánctanítás szintén közösségformáló erő iskolánkban,

-          tanulmányi- és osztálykirándulások,

-          ünnepi műsorok készítése, ünnepségeken való sikeres szereplés önbizalomhoz juttatja a tanulókat, sikerélményt nyújthat,

-          a tanulók tevékenykedtetésére épülő pedagógiai módszerek (projektmódszer, kooperatív oktatás) alkalmazása kiemelten fejleszti a szociális kompetenciát, ezért pedagógusaink minden évfolyamon alkalmazzák

-          önkéntesség, önkéntes munka végzése.

 

ae) A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

 

A pedagógus felaedatai

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényû tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttmûködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetû gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttmûködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttmûködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatbanészleltproblémákról, az iskoladöntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerûen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttmûködjön munkatársaival és más intézményekkel.

 

A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt.

 

Az osztályfőnök feladatai

-          Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.

-          Szervezi a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását.  A tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

-          A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét.

-          Átvétel esetén véleményével segíti az igazgató döntését.

 

af) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

Azonosítása: szakértői vélemény alapján

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

Azonosítása: szakértői vélemény alapján

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

Azonosítása: a szaktanár véleménye alapján

Nyilvántartása: az osztályfőnök tartja nyilván

 

  A tehetség összetevői:

•  átlag feletti általános képességek,

•  átlagot meghaladó speciális képességek,

•  kreativitás,

•  feladat iránti elkötelezettség, motiváció.

 

   A  Nemzeti  Tehetségsegítő Tanács 2007 januárjában a következő 

egyszerűsített fogalomleírást fogadta el:  „Tehetségesnek tehát azok tekinthetők,

akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas

szintű teljesítményre képesek az élet valamely tevékenységi területén”. (Balogh,

2007, 3.o.)

 

 

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló - Azonosítása1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

 

Arany János Kollégiumi Program

A programba azok a tanulók vehetők fel, akik megfelelnek a következő feltételeknek:

 

a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik (ideértve a nyelvi előkészítő évfolyamra vagy a két tanítási nyelvű oktatás 9. évfolyamára jelentkezőket is) abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és

b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel,

ba) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében halmozottan hátrányos helyzetű,

bb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,

bc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,

bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,

be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában foglalt családsegítő szolgáltatás vagy a Gyvt. 40. §-a szerint a gyermekjóléti szolgálat által végzett környezettanulmány alapján az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket nem biztosító, elégtelen lakókörnyezetnek minősül,

bf) árva és a gyermekjóléti szolgálat – az általános iskola és a gyám kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Kollégiumi Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie.

A bc)- be) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók harminc százalékát.

A felvett tanulók a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumában nyernek kötelező elhelyezést, melynek pedagógiai programja a gimnázium pedagógiai programjával együttesen biztosítja a célok elérését.

 

Beiskolázás az AJKP-ba:

 

-          A tanulók beiskolázását megelőző tevékenység során a kollégium és a gimnázium együttműködik az általános iskolákkal, a programban résztvevő középiskolákkal, és kapcsolatot épít ki a tanuló családjával.

-          Lehetőség szerint igénybe veszi a civil szervezetek közreműködést.

-          Az ötéves programot a tanulók az AJKP előkészítő osztályában – 9. évfolyamon –, a Váci Mihály Gimnáziumban kezdik meg, majd bármely, érettségit adó középiskola normál 9. évfolyamán folytathatják.

-          A Váci Mihály Gimnázium mellett a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola valamint a Táncsics Mihály Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola vállalta felvételüket.

Integrációs pedagógiai rendszer

Integrációs pedagógiai rendszert működtetünk (IPR) a halmozotan hátrányos helyzetű tanulók számára. A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési tervek alapján valósul meg, amelyet a fejlesztendő terület szaktanára készít el.

 

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Hatékony tanuló-megismerési technikák

 

A tanulók megismerését alapvető feladatunknak tekintjük. A tanulók hatékony személyiségfejlesztése, vagy értelmi nevelése nem képzelhető el a tanulókkal kapcsolatos széleskörű ismeretek nélkül. Fejleszteni, vagy akár csak eredményesen megváltoztatni azt tudjuk, amit a tevékenység előtt és a fejlesztési folyamat alatt is alaposan megismerünk.

           

A tanulók megismerési technikái:

 

-          A szocioökonómiai státusz: a tanulók családi hátterének komplex meghatározása.

-          Az olvasás-szövegértési teljesítmény

-          A tanuló társas kapcsolatrendszerben elfoglalt helye, a csoport kapcsolatrendszere

-          A tanulók vagy a tanulócsoport értékrendje

-          Iskolával, a tanárral, a társakkal és a tanulással kapcsolatos attitűd

-          A tanulászavarral és magatartászavarral küzdő tanulók

-          A tanuló napirendje

 

A felsorolt tevékenységek mind a beilleszkedési, mind a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára segítséget jelentenek:

 

-          differenciált tanulásszervezés,

-          kooperatív technikák alkalmazása,

-          projekt-módszer elterjesztése,

-          tevékenységközpontú pedagógiák,

-          individuális tanulás előtérbe helyezése,

-          az alapozó időszak elnyújtása,

-          fejlesztő, árnyalt értékelés bevezetése,

-          hatékony tanuló megismerési technikák

-          a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.

 

Árnyalt tanulói értékelés (szöveges értékelés)

 

A szöveges értékelés célja a tanulók sokoldalú fejlesztő megismerése, aktivitásuk, teljesítményük növelésének támogatása, az önértékelés, önszabályozás kialakítása.

 

Formáját, funkcióját tekintve komplex, hiszen lehet diagnosztikus, szummatív, önértékelő, fejlesztő.

 

A szöveges értékelést végezheti tanár, tanuló, tanulótársak, szülő.

 

Az árnyalt értékelés jellemzői:

 

-          Fejleszti a tanulók egyéni cél- és feladatállítási stratégiáit, hozzásegíti a tanulókat a reális igényszint kialakításához, a cél egyéni felállításához, mérlegelve és igazodva az egyéni képességekhez, az elsajátított ismeret szintjéhez.

-          Segíti a siker és a kudarc feldolgozását. A helytelenítés, szidás helyett gyakoribb az elismerés, dicséret; s ez pozitív érzelmeket közvetít s alakít ki a tanulókban.

-          Alakítja a tanulók okfelismerését, megerősíti a tanulóban azt, hogy a siker a saját képesség, szorgalom eredménye, a kudarc pedig a kis erőfeszítésé.

-          Segít meggyőződést kiépíteni arról, hogy az adottság, képesség nem megváltoztathatatlan tulajdonság, hanem az egyén tevékenységén keresztül alakul, változik, fejlődik.

-          Kompetenciaorientált, mert olyan fontos tényezők alakítására irányul, mint a belső tanulási motiváció, a reális önismeret, önértékelés, önszabályozó tanulás.

-          Individuális, mert a tanulót az aktuális fejlettségi szintjéből kiindulva kívánja fejleszteni. Ugyanúgy figyel a gyengékre, mint a kiválókra.

 

Az alkalmazott tanári teljesítmény-visszajelzés:

 

-          fejlesztő: fejleszti a tanulót és a nevelés-oktatás színvonalát

-          sokoldalú: képes differenciáltan megragadni a tanulói tevékenység összetett jellegét

-          méltányos: szigorúan következetes, átlátható, a szubjektivitást tudatosan kizárni törekvő, a megszégyenítést kerülő

-          Elméletileg megalapozott

-          Kivitelezhető: sokoldalú, a gyakorlatban bevált, egyszerűen használható módszerek és eszközök felhasználásával történik

 

Az árnyalt értékelés modellt közvetít, mércét az önellenőrzéshez, önértékeléshez, segíti a reális énkép kialakulását, növeli a tanuló önbizalmát.

 

Ennek lehetőségei a visszajelzésben:

 

-          Követelményállítás

-          Tanulási terv készítése

-          Konstruktív kritika: segítő orientációt tartalmaz, dicséretet is jelenthet.

-          Biztatás: a teljesítmény pozitívumaink kiemelése, a szorgalom és a képességek együttes tekintetbevétele, tanulási tanácsadás.

-          Kíváncsiság ébresztése, fenntartása.

-          Tevékenységkínálat: a tevékenység és alkotásigény kielégítetlensége motivációs zavarhoz, unalomhoz vezet. Motiváló tevékenység lehet a zene, tánc, aktivizáló játékok, játékszerek, sport, a szerepjáték, az egyéni, csoport, páros, kooperáció használata.

-          Tanulás megtanítása.

-          Tanulási játékok.

 

A szöveges tanulói értékelés lehetőség a pedagógusok számára, az Arany János Kollégiumi Programban minden tanuló esetében alkalmazzuk. A tanulói portfóliót az önértékelés fejlesztésére használjuk

1. A beilleszkedés problémáinak kezelése

A gimnáziumi tanulmányok megkezdése nagy változást jelent a tanulók életében. A változás fő tényezői között szerepel a megváltozott életritmus, tevékenységi forma, új tanárok, új osztálytársak, új környezet, az ismeretszerzés különbsége, valamint a megnövekedett tanulnivaló elsajátításának a problémája. Mindezeket még fokozza, hogy a gimnáziumunkba kerülő 14 év körüli tanulók a serdülőkorban vannak. Ez általában küzdelmes, viharos korszak. A serdülőnek sok problémája van, amit nem mer elmondani a felnőtteknek, a szülőknek, a tanároknak, sőt a vele egykorú gyerekeknek sem. Sokat szenved magányosságában és meg nem értettségében. Ezen a kínos állapoton segít a vele egykorú barát. A barátság számukra felbecsülhetetlen érték. Ezért igyekszik iskolánk - immár hagyományszerűen - tanév előtti táborozást (gólyanap, ill. AJKP számára külön táborozás is) szervezni, ahol kedvező alkalom nyílik az gólyák összeismerkedésére, az osztályfőnök számára pedig a spontán megnyilatkozások megfigyelésére.

Felszínre kerülnek a különböző személyiségvonások, értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságok. Ezek ismeretében az osztályfőnök nagyobb realitással tervezheti meg éves munkáját. A táborozás, megismerkedés után már a tanulók könnyen kialakítják az osztálytermükben az ülésrendet, ami szintén elindíthatja a barátkozást, alakítja az egyén magatartását. A szabad választás élménye pozitív hatással van a tanulóra. Meghatározza a közérzetét, hangulatát és későbbiekben tanulmányi előmenetelét is.

 

A különböző tanári egyéniségek más-más irányban adnak, adhatnak indítást a tanulóknak. Mindez nagyfokú alkalmazkodást igényel a gyerekek részéről. Fontos feladat, hogy a tanuló közvetlen és őszinte kapcsolatba kerüljön az osztályfőnökével és tanáraival, mert a problematikus gyerek nehezen hiszi el, hogy szeretik. Emiatt sok elkeseredettség, gyűlölet, esetleg cinizmus van benne. Az osztályfőnök gyakori beszélgetések során képes lehet arra, hogy eloszlassa a tanuló félelmeit. A beilleszkedést segítik továbbá a csapatépítő játékok, foglalkozások, tréningek.

 

Szükséges, hogy a tanuló bízzon az osztályfőnökében, problémái megoldásában segítőre találjon. Az osztályfőnök együttműködik a szülőkkel illetve szorgalmazza az együttműködést.

 

Az AJKP-ban a patrónusi rendszer segíti a tanulók beilleszkedését.

2. Magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A szociális viselkedés és a teljesítmény zavarainak okai között

 

-          a hiperaktivitás,

-          az érzelmi labilitás,

-          a figyelem és koncentráció gyengesége,

-          az impulzivitás, szétszórtság,

-          agresszió,

-          a családon belüli nevelés hiányossága

 

az iskolai előmenetelre vannak negatív hatással. Mindezek mellett a különféle, megváltozott körülmények által kiváltott stressz az egyik fő tényező, amellyel foglalkoznunk kell.

 

Amint már említettük, a gimnázium nagy változásokat hoz a tanuló életében. Az iskolaváltás a szokásos iskolai környezet radikális megváltozása mellett esetleg olyan dolgokat is eredményez, mint a bejárás, amely már önmagában is iskolai ártalmak megjelenéséhez vezethet.

Az indulási idő kényszere, a buszhoz-, vonathoz való kötöttség olyan negatív beállítódást indíthat el a tanulóban, melynek leküzdése sokkal nehezebb, mint az időben való felismerés, a probléma regisztrálása és annak megfelelő kezelése.

A magas szülői vagy pedagógusi elvárások, a teljesítmény-orientáltság, ill. a teljesítmény és az elvárások ütközése indokolatlan hiányosságokat, betegségbe menekülést, iskolakerülést eredményezhet. Mindezekhez járulhatnak még a serdülőkor neurotikus zavarai, agresszió jelentkezhet, a segítő szándék durva elutasítása, dacos elfordulás.

A súlyosabb magatartási zavarokkal küszködő tanulót, pl.: szökő-csavargó, gátlásos, gyenge előmenetelű stb. környezetével összefüggésben kell tanulmányoznunk, s a szülő mellett célszerű pszichológust illetve a családsegítő szolgálat munkatársait is bevonnunk a segítésbe.

 

Kiszélesítjük a kapcsolattartást, esetmegbeszélést, szupervíziót szervezünk a:

 

-          Nevelési Tanácsadó,

-          Tanulási képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,

-          Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok,

-          szakrendelések: audiológia, foniátria, fül-orr-gégészet, szemészet, neurológia,

-          pszichiátria, pszichológia stb.

-          gyermekvédelmi intézmények, családsegítő

-          bevonásával.

 

Tisztában vagyunk iskolánk adottságaival, a tanulóink viselkedésére ható tényezőkkel, és ezeket ismerve, felkészülten, a helyes módszereket megtalálva reagálnunk az iskolai ártalmak megjelenésére, felderítésére és leküzdésük módjára.

Az iskolai viselkedés szabályait és a betartásuk illetve be nem tartásuk következményeit tudatosítjuk tanulóinkban (Házirend).

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével összefüggő pedagógiai tevékenység

Intézményünk szellemiségének megfelelően fogad és nevel sajátos nevelési igényű – ép értelmű – gyermekeket és tanulókat.

Az integrált oktatást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapján a következő esetekben vállaljuk fel:

-          látássérült gyermek, tanuló,

-          hallássérült gyermek, tanuló,

-          mozgássérült gyermek, tanuló,

-          a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt tanulási nehézséggel küzdő tanulókat: diszlexia, diszgráfia, a diszkalkulia, kevert zavar, specifikus fejlődési zavarok.

-          a beszédfogyatékos gyermekek, tanulók

 

Sajátos nevelési igényű tanulók fogadása (integrációja) és megsegítése

 

Pedagógusaink rendelkeznek azokkal a képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres együtt neveléséhez szükségesek.

-          A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük a tanítási- tanulási folyamatba, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatjuk eljárásainkat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazzunk;

-          Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk;

-          Alkalmazkodunk, az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

-          Együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

-          javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.

-          Egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk.

A gyermekek és tanulók eredményes nevelése érdekében igénybe vesszük, alkalmazunk integrációt segítő gyógypedagógust, valamint a szakirányú gyógypedagógusok segítségét, a fogyatékosság típusának megfelelő egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekből (utazó gyógypedagógus).

A habilitációs, rehabilitációs órakeretben az integrációt segítő gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, vagy a törvényben meghatározott szakirányú pedagógus útmutatása alapján segítjük a gyermekek, tanulók egyéni fejlődését az eredményes együtt haladás érdekében.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség miatt a tanítási-tanulási folyamatban nehezen boldoguló gyermekek, tanulók esetében a nevelési tanácsadó szakembereinek szakmai segítségét vesszük igénybe.

Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció minden esetben, a szakvéleményben megjelölt segítő terápiákat foglalja magában, amelyet a szakértői bizottság véleménye alapján gyógypedagógus, vagy megfelelő kompetenciával rendelkező szakember végez.

 

 

 

ag) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Az intézményi döntési folyamatokban a tanuló a diákönkormányzati képviselet útján vehet részt. (lásd: Házirend)

 

ah) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

1. A család és az iskola kapcsolata, együttműködése

Az eredményes oktató-nevelő munkához, a sokoldalúan képzett, tájékozott, érdeklődő, az alapvető etikai és esztétikai normákat magáévá tevő egyéniség kifejlesztéséhez feltétlenül szükséges a folyamatos együttműködés a családdal. Az iskola-család kapcsolat kialakítása, elmélyítése, megtöltése aktuális tartalommal elsődlegesen az iskola célja és feladata. A nevelőtestület hivatott arra, hogy meglévő szakértelme és tapasztata alapján segítse a szülőt, tanácsokat adjon, ha szükséges, befolyásoljon.

 

Kiemelt jelentőségű döntés lehet: pl. a fakultációválasztás, továbbtanulás, élethivatás eldöntése. Nagyon fontos azonban a kölcsönös bizalom, tisztelet, megértés. Az iskolai közreműködés a döntéshozásban semmiképpen nem ad, nem adhat felmentést a szülők számára feladataik további felelős vállalása alól, nem jelenthet áthárítást, kibúvó keresését. A kölcsönös tájékoztatás és tájékozódás, a problémák együttes megvitatása, a közös álláspont keresése kezdetektől végig állandó törekvés e munkában.

 

Az együttműködés keretei:

 

-       szülői munkaközösség,

-       fogadóórák rendszere,

-       szülői értekezletek,

-       nyitott napok,

-       családlátogatás,

-       szülő meghívása iskolai rendezvényre,

-       a szülők meghívása tanórákra,

-       szülői részvétel osztálykiránduláson,

-       élmény-, életbeszámoló meghívott szülővel,

-       pályaválasztási elbeszélgetések,

-       iskolai fakultatív irányok megbeszélése (esetleg tanítása)

2. A tanuló és a pedagógus kapcsolata, együttműködése

A pedagógus-diák kapcsolat a tanév során a napi találkozások alkalmával folyamatos. Az iskola pedagógusai a diák-tanár kapcsolat folyamatos mélyülését, intenzitásának növelését szorgalmazzák.

 

A társadalomnak, a gazdaságnak állandóan változó elvárásai vannak a pedagógusokkal és a diákokkal szemben. Az új tanárszerep elsősorban az irányító és szervező szerepre korlátozódik, a tanulóktól aktivitást, önállóságot, együttműködést, az életen át tartó tanulás igényének kialakulását várja el.

 

Az együttműködés lehetőségei:

 

-          kapcsolat a DÖK munkáját segítő tanárral,

-          diákbizottságok (iskolai, osztály),

-          osztályfőnöki órák,

-          túrák, kirándulások,

-          klubdélutánok,

-          vitafórumok előzetesen megbeszélt témákból,

-          találkozók szervezése általuk kiválasztott személlyel,

-          diákközgyűlés,

-          diáknapok szervezése,

-          közös szülő-tanár-diák szülői értekezletek,

-          szülő-tanár-diák projektek,

-          egyéni elbeszélgetések,

-          sportrendezvények,

-          önbizalom-növelő, egyéniségfejlesztő megbízatás,

-          iskolai, városi ünnepély, műsor,

-          szabadidős program fejlesztő játékokkal,

-          színház, múzeum, könyvtárlátogatás,

-          üzemlátogatás,

 

A tantestület, az osztályfőnök, diákok és szüleik ötletei gazdagíthatják, színesíthetik a fentieket, alkalmazkodva az adott közösség, az azt alkotó egyének igényeihez, neveltségi-műveltségi szintjéhez.

3. Az iskola munkájának hatékonysága és eredményessége, kapcsolataink. A társadalmi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés

Az általános iskolákkal a beiskolázás kapcsán a nyitott hét keretében felvesszük a kapcsolatot. A nyílt hétre érkező tanulóknak bemutatjuk iskolánk életét óralátogatások és bemutatkozó előadás formájában. A gimnáziumról tájékoztató kiadványt készítünk az általános iskolások, szüleik számára. Az iskolánk iránt érdeklődők további információkhoz juthatnak honlapunkon.

 

A megye középiskoláival a kölcsönös konzultáció és tapasztalatcsere alkalmai a versenyek, továbbképzések, rendezvények, tájékoztató kiadványaink cseréje, közös programok, pályázatok.

 

A megye és a város kulturális intézményeivel (könyvtár, kultúrház, múzeumok, sajtó, média) kapcsolatot tartunk. A könyvtár-, múzeum, levéltár, mozi- és színházlátogatások rendszeresek.

 

A helyi munkaügyi központtal kiépített kapcsolat segít a tanulóknak képességeik és személyiségjegyeik tudatosításában, jövőjük tervezésében, pszichológiai és képességfelmérő vizsgálataik felhasználásával.

 

A megyei pedagógiai intézet az iskolában folyó oktató-nevelő munka segítője.

 

Az iskola segítő partnere a fenntartó.

 

A szülőkkel rendszeres, közvetlen, egymás munkáját segítő kapcsolatot ápolunk. A szülői munkaközösség véleményezi és segíti pedagógiai munkánkat az SZMSZ-ben foglaltak szerint, rendszeresen részt vesz iskolai programjaink szervezésében.

 

ai) A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Az iskolánk által szervezett vizsgák:

 

-          Féléves osztályozó vizsga

-          Év végi osztályozó vizsga

-          Előrehozott érettségire jogosító osztályozó vizsga

-          Különbözeti vizsga

-          Javító vizsga

-          pÓTVIZSGA

 

A vizsga értékelése

 

A tanulmányok alatti vizsga értékelése az adott tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei alapján történik három tagú vizsgabizottság előtt. Az értékelést a szaktanár végzi.

Ha a tanuló a tantárgy óraszámainak 30%-át meghaladóan hiányzott, de osztályozható, nem kell osztályozó vizsgát tennie.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett  értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

 

A vizsga időpontja

 

Az osztályozó vizsgát a félévi illetve az év végi osztályozó értekezlet napja előtti két hétben kell teljesíteni.

Az előrehozott érettségire jogosító osztályozó vizsgát az írásbeli vizsga megkezdése előtti két hétben szervezzük.

A különbözeti vizsga az adott tanítási év végéig teljesíthető.

A vizsgák aktuális rendje az iskola honlapján elérhető.

 

Értesítés a vizsgáról

 

Az iskola a tanulókat és szülőket ellenőrző útján tájékoztatja az osztályozó vizsgák időpontjáról és tartalmáról, a magántanulókat levélben értesíti.

 

Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén az a tanuló, aki valamely tantárgyból előrehozott érettségire jogosító eredményes osztályozó vizsgát tett, a tantárgy tanulása és az órák látogatása alól felmentést kérhet az iskola igazgatójától.

 

aj) A felvétel és az átvétel szabályai

-          Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez.

-          Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója a tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt.

-          A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

-          Annak a 8. osztályos tanulónak a felvételi kérelmét, akinek a hetedik év végi és nyolcadik félévi tanulmányi eredményében bukás szerepel, elutasítjuk.

-          Átvételről a leendő osztályfőnök véleményének kikérésével az igazgató dönt. Átvétel esetén, ha szükséges, különbözeti vizsgát kell tenni.

 

ak) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegélynyújtási alapismereteket tanulóink az évente megszervezésre kerülő egészségnap keretében, lehetőleg iskolánk vöröskeresztes aktivistái (egyéb esetben más középiskolás vöröskeresztesek illetve az iskolai védőnő bevonásával) bemutatói alapján ismerik meg és gyakorolják. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 


 

 helyi tanterv

 


 

 

ba) A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet tartalmazza a részletesen a helyi tantervként használt kerettanterveket.

Kötelező tantárgyak a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

·         Magyar nyelv és irodalom

·         I. idegen nyelv

o        Idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv

·         II. idegen nyelv

o        Idegen nyelv: angol nyelv, német nyelv

·         Matematika

·         Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

·         Etika

·         Biológia-egészségtan

o        B változat

·         Fizika

o        A változat

·         Kémia

o        A változat

·         Földrajz

·         Ének-zene

o        A változat

·         Dráma és tánc

·         Vizuális kultúra

·         Mozgóképkultúra és médiaismeret

·         Művészetek

o        Vizuális kultúra

o        Mozgóképkultúra és médiaismeret

·         Informatika

·         Technika, életvitel és gyakorlat

·         Testnevelés és sport

Szabadon választható tantárgyak a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

·         Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

·         Filozófia

Kötelező tantárgyak a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára

·         Magyar nyelv és irodalom

·         I. idegen nyelv

o        Idegen nyelv

o        Függelék: angol és német nyelvi specifikáció (1. rész)

o        Függelék: angol és német nyelvi specifikáció (2. rész)

·         II. idegen nyelv

o        Idegen nyelv (7-12. évfolyam)

·         Matematika

·         Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

·         Erkölcstan

·         Etika

·         Biológia-egészségtan

o        B változat

·         Fizika

o        A változat

·         Kémia

o        A változat

·         Földrajz

·         Ének-zene

o        A változat

·         Dráma és tánc

·         Vizuális kultúra

·         Mozgóképkultúra és médiaismeret

·         Művészetek

o        Vizuális kultúra

o        Mozgóképkultúra és médiaismeret

·         Informatika

·         Technika, életvitel és gyakorlat

o        A változat

·         Testnevelés és sport

Szabadon választható tantárgyak a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára

·         Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

·         Filozófia

·         Dráma és tánc

o        7-8. évfolyam

Kötelező tantárgyak az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyama számára

·         Magyar nyelv és irodalom

·         Matematika

·         Idegen nyelv

o        Angol

o        Német

·         Dráma

·         Testnevelés és sport

·         Patrónusi foglalkozás

·         Természetismeret

Szabadon választható tantárgyak az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyama számára

·         Informatika

·         Tanulásmódszertan

bb) A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó  és  elsajátítandó  tananyaga,  az  ehhez  szükséges  kötelező,  kötelezően  választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszáma

Tanórai foglalkozások a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára

Tantárgyak

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Kötelező

 

 

 

 

 

 

Magyar nyelv és irodalom

3

4

4

4

4

4

I. Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

II. Idegen nyelv

 

 

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

Erkölcstan

1

1

 

 

 

 

Etika

 

 

 

 

1

 

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

3

3

Fizika

2

1

2

2

2

 

Kémia

1

2

2

2

 

 

Biológia – egészségtan

2

1

 

2

2

2

Földrajz

1

2

2

2

 

 

Ének-zene

1

1

1

1

 

 

Vizuális kultúra

1

1

1

1

 

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret

 

 

1

 

 

 

Művészetek: Mozgóképkultúra és médiaismeret

 

 

 

 

2

 

Művészetek: Tánc és dráma

 

 

 

 

 

1

Művészetek: Vizuális kultúra

 

 

 

 

 

1

Informatika

1

1

1

1

 

 

Életvitel és gyakorlat

1

 

 

 

 

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

Kötelező óraszám összesen:

28

28

31

32

29

27

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

4

4

6

8

Informatika

 

 

 

 

1

1

Földrajz

1

 

 

 

 

 

Magyar nyelv és irodalom

 

 

1

 

2

Matematika

 

 

1

1

1

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

 

 

 

 

1

1

I. Idegen nyelv

 

 

 

 

2

 2

Ténylegesen felhasznált órakeret

29

28

33

34

 34

35

Rendelkezésre álló órakeret

31

31

35

36

35

35

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6 évfolyamos – tehetséggondozás!!– min.+1 óra az időkereten felül

 

 

 

 

 

 

I. Idegen nyelv

1

1

 

 

 

 

 

Tantárgyi struktúra és óraszámok az Arany János Kollégiumi Program 9. előkészítő évfolyama számára

Tantárgyak

Heti óraszámok

9/AJKP évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5

Matematika

5

Idegen nyelv (angol/német)

4

Dráma

3

Testnevelés és sport

5

Patrónusi foglalkozás

2

Természetismeret

3

Szabadon választható tantárgyak

3

 

Informatika

1,5

Társadalomismeret

1,5

Kötelező óraszám

30

 

Szabadon választható tanórai foglalkozások (fakultáció)

-          A 11. és 12. évfolyamon a tanulók 2 tantárgyat heti 2-2 órában választhatnak az érettségire való felkészüléshez.

 

Tantárgyak

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

2

2

I. Idegen nyelv

2

2

II. Idegen nyelv

2

2

Matematika

2

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Filozófia

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Biológia – egészségtan

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

2

2

Vizuális kultúra

2

2

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

2

2

 

-          A nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó  és  elsajátítandó  tananyagát az emelt szintű tananyag és a „normál” tananyag különbsége alkotja. Azon tantárgyak esetében ahol nincs emelt kerettanterv, a „normál” kerettantervet alkalmazzuk.

 

 

 

 

bc) Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

A tankönyveket a tankönyvjegyzékből a szaktanárok véleménye alapján választjuk ki. A kiválasztásnál előnyben részesítjük az olcsóbb tankönyveket. Amennyiben a szaktanárok drágább tankönyveket tartanak hasznosabbnak, akkor ezek választásához az SZMK hozzájárulása szükséges.

 

Az SNI gyermekek esetében a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapján, ha szükséges, a speciális tankönyveket beszerezzük.

 

A segédletek, taneszközök esetén, amelyek a tanulókat költséggel terhelik, az eljárás az előzőekkel egyezően történik.

 

bd) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

A tantestület célrendszerének megvalósítása folyamán alkalmazott tanulásszervezési eljárások - pedagógiai módszerek:

Tantárgytömbösítés

 

A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezzük meg.

 

A tantárgytömbösítés lehetőségként áll a nevelőtestület rendelkezésére. Az aktualizálás az éves munkatervben történik szükség szerint. (Pl.: testnevelés: sítábor az AJKP 9. előkészítő évfolyamán, társadalomismeret a 11. és 12. évfolyamon, magyar nyelv és irodalom tantárgy, illetve óraadó tanárok alkalmazása esetén)

           

Moduláris oktatási programok

 

A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell követniük. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári-tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is.

 

A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást.

 

A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez.

 

A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint.

 

Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is.

 

A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információforrások, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszköz-parkot.

 Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése.

 

A modulleírás nem más, mint részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a módszertani lehetőségekről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről.

 

A szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai, idegen nyelvi német, szociális környezeti és életviteli programcsomagokat moduláris rendszerben oktatjuk.

Ezen kívül kidolgoztunk egy saját fejlesztésű moduláris oktatási programot munkaügyi ismeretek témakörben, hogy a munkavállalásra felkészítsük tanulóinkat (függelékben).

 

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

 

A szövegértés, szövegalkotás kompetencia terület fejlesztését a magyar nyelv és irodalom egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával segítjük. Ez azt jelenti, hogy az eddig két tantárgyként kezelt magyar nyelv és magyar irodalom a 2009/2010. tanévtől kezdődően a szakrendszerű oktatásban öt éven át egy tantárgyként (magyar) szerepel.

 

A tantárgyi bontás nélküli oktatás magával hozza az értékelésbeli változást is. A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület értékelésekor egy érdemjegyet kapnak a tanulók. Az érdemjegyet a tanulók magyar nyelv és irodalom tantárgyból kapják.

 

Témahét

 

A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája a témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok.

 

Intézményünk évente legalább egy témahetet szervez a pedagógus(ok) és a tanulók közös témameghatározása alapján a 2009/2010. tanévtől és legalább öt évig fenntartjuk. A témahét programját az éves munkatervben rögzítjük.

 

Három hetet meghaladó projekt

 

A projektmódszer egy lehetséges változata a három hetet meghaladó projekt, amelyet tanévente legalább egy alkalommal megszervezünk három hétnél hosszabb időtartamban a 2009/2010. tanévtől és legalább öt évig fenntartjuk. A projekt témáját az éves munkatervben rögzítjük.

 

„Jó gyakorlat” átvétele

 

A közoktatási intézmények hálózatos együttműködése keretében egy más intézményben már kipróbált oktatási gyakorlatot átvettünk (tanulói laptop módszerre épülő oktatási program).

 

Saját jó gyakorlatokat dolgoznak ki pedagógusaink és azokat felajánljuk más intézményeknek átvételre.

 

Differenciálás

 

A differenciált oktatás a tanítási-tanulási folyamatnak az egyes tanulók sajátosságaira (egyéni különbségek az oktatásban: az előzetes, megalapozó tudás szintje, a motiváltság, a tanulási sajátosságok, a társas helyzet, az együttműködési képesség színvonala) tekintettel levő megszervezése. A differenciálás az oktatási folyamatban azt jelenti, hogy az együtt tanuló gyerekek eltérő tanulási utakat járnak be vagy a pedagógus elgondolása alapján, vagy a tanuló irányulása, késztetettsége eredményeképpen, vagy e két megoldás kombinációjának következtében. A tanulók képességei szerinti történik a differenciálás.

           

A differenciált fejlesztés megvalósulása a tanórán:

 

-          nyitott feladatok mindenkinek 

-          különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás

-          képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok 

-          az alapokról való indulás

-          egyéni feladatadás

-          alapszint plusz választott feladatok

 

A tehetséges diákok igényei mint a differenciálás alapjai:

 

-          a hosszú távú követelmények ismerete,

-          egyértelmű és rövid távú célok /kiindulási pont, megengedett módszerek, várható eredmény,

-          a feladaton belüli önállóság,

-          választási lehetőségek,

-          a tanárral való megvitatás lehetősége,

-          értelmes értékelés lehetősége,

-          a tanárok összefoglaló értékelése.

 

Kooperatív technikák alkalmazása

 

A kooperatív tanulási forma a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, és az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében is. A tanulók a csoportmunka keretében közösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, tehát nemcsak a saját, hanem a csoporttársak munkájáért is. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül, amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja, hanem rendszerezi, átalakítja, újjáteremti. A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási forma is – a hagyományos tanulási módszerekkel szemben alkotó munkára, konstruktivitásra késztet.

 

A kooperatív technikák alkalmazásának feltételét biztosítja az iskola a célirányos pedagógusképzéssel, a szükséges eszközök biztosítását (tantermi berendezés, óraszervezés eszközei), lehetőségeihez mérten folyamatosan fejleszti.

 

Projektpedagógia

 

Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása.

A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más tanulók, más tanárok dolgoznak a projekten.

 

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül.

 

 A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféle lehetőségét. Lehetővé válik, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot.

 

A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, életközeli problémákból indít, és a résztvevők különböző tapasztalataira épít.

           

A projektmódszer minden évfolyamon és tanóratípuson alkalmazható (témahét, három hetet meghaladó projekt, „mini” projektek)

 

Drámapedagógia

 

A közösségi helyzetek megoldásának, kommunikációs képesség fejlesztésének eszköze. A drámapedagógia a játék során képzeletbeli világot teremt a valós problémák, valós tudás és a tapasztalatok feldolgozására. Cselekvésbe ágyazza a gondolkodást. Művészetpedagógiai tevékenységet valósít meg, amely a kreatív nevelés egyik ága. A kommunikációs nevelés körébe tartozó pedagógia módszer.

 

A drámapedagógia alkalmazása során

 

-          a téma valódi élményre, élethelyzetre épül,

-          a tanulók saját gondolataikat, ötleteiket fejezik ki és valósítják meg a gyakorlatban,

-          a tanár tevékeny részese, kiszolgálója, illetve facilitátora a gyerekek ötleteinek,

-          dramatizálás erősíti az identitást, a kultúra elemeit beépíti az oktatásba

 

Célja, hogy

 

-          a tanulók saját adottságait kibontsa csoportépítő és személyiségfejlesztő eljárásokkal

-          érzelmi ráhangolódás teremtsen és elmélyítse azt alkalmazott drámajátékokkal

-          kommunikációs biztonságot, kifejező közlést tesz lehetővé a kommunikációs gyakorlatok, beszéd- és mozgásgyakorlatok, a dramatikus improvizáció és a színjátékos gyakorlatok segítségével.

 

A pedagógus

 

-          megkérdőjelezi  a sztereotípiákat, a leegyszerűsítő véleményeket,

-          kiemeli egy adott történés jelentőségét, 

-          lassítja/gyorsítja  a folyamatokat,

-          nyelvi/viselkedésbeli modellt ad,

-          „kikezdi” a  csoport-konszenzust,

-          fegyelmez. 

      

A dráma hatására bekövetkező változások főbb területei:

 

-          megértés

-          attitűd 

-          szociális viselkedés

-          nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok 

-          mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése

 

A drámapedagógiát iskolánkban e témában kiképzett pedagógus alkalmazza teljes körűen az Arany János Kollégiumi Program keretében, egyes elemeit azonban más pedagógusok is felhasználják.

 

Képesség-kibontakoztató felkészítés

A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

be) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint:

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) iskolai sportkörben való sportolással,

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

 

bf)  A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv (angol, német); matematika;

történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; filozófia; fizika; kémia; biológia – egészségtan; földrajz; informatika; ének-zene; vizuális kultúra; testnevelés és sport.

A fakultációs tantárgyak a fakultációs tantárgyat 11. évfolyamon tanító pedagógus nevével kerülnek meghirdetésre. A tanuló ezek közül bármely tantárgyat választhatja. Több tantárgyat is választhat egy tanuló. A választott tantárgyakat rangsorolnia kell annak érdekében, hogy 5 fő alatti jelentkezés esetén más fakultációra lehessen átirányítani. A fakultáció választása nem kötelező, de ha jelentkezett a tanuló, kötelező azon részt vennie.

bg) A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből tanulóink közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:

-          magyar nyelv és irodalom,

-          történelem,

-          matematika,

-          idegen nyelv,

-          kötelezően választandó vizsgatárgy.

A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga.

 

Kötelezően választandó vizsgatárgyak

 

II. idegen nyelv

Filozófia

Fizika

Kémia

Biológia – egészségtan

Földrajz

Informatika

Testnevelés és sport

Ének-zene

Vizuális kultúra

 

Középszintű érettségi vizsgára felkészítés tantárgyai

Magyar nyelv és irodalom

Angol nyelv

Német nyelv

Matematika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Filozófia

Fizika

Kémia

Biológia – egészségtan

Földrajz

Informatika

Testnevelés és sport

Ének-zene

Vizuális kultúra

 

 

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről tartalmazza.

 

Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés tantárgyai

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Matematika

Angol nyelv

Német nyelv

Fizika

Biológia – egészségtan

 

Az emelt szintű érettségire felkészítés fakultációs órákon és/vagy egyéni felkészítő órákon történik.

Az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről tartalmazza.

 

bh) Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szabályozza.

 

bi) A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A tanulók mérése és értékelése

 

A jó értékelés, a személyiséget is fejleszti - egyrészt az önértékelés képességét növeli, másrészt az önbizalom fejlesztésében is szerepe van. Mindez növeli a tudás iránti megbecsülést, segít a pályaorientációban, végső soron az esetleges továbbtanulásban is.

 

 

 

Helyi mérések

 

Bemeneti méréseket végzünk a 7. és 9. évfolyamokon. A mérést az IMIP szabályozása szerint végezzük.

 

Az AJKP-ban a standard elvárásokat év elején megismertetjük a tanulókkal. Bemeneti, félévi és év végi szintmérést végzünk tantárgyanként. Részletes szöveges értékelést készítünk írásban tantárgyanként és a személyiség fejlődésére vonatkozóan. Az értékelést félévenként végezzük. Az egyéni ütemterv értékelését havonta értékeljük és rendszeres szóbeli és írásbeli visszajelzést adunk a tanulónak előrehaladásáról.

 

Országos mérés

 

A központi kompetenciamérésben a nyolcadik és tízedik évfolyam vesz részt. A mérés lebonyolítása a 3/2002. OM rendelet 6.§ alapján történik. A mérés előtt a korábbi évek feladatait felhasználva gyakorló feladatsorokat állítunk össze, s ezek segítségével minden tantárgy keretében fejlesztjük a matematikai és szövegértési kompetenciát.

 

Értékelés

 

Minden tantárgy esetében meg kell határozni a követelményszinteket:

-          minimum (elégséges)

-          maximum (jeles) és ezeket ismertetni kell a tanulókkal.

 

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésénél figyelembe vesszük:

-          mi az, amit ép társaival azonos szinten és módon tud teljesíteni a tanuló,

-           figyelembe vesszük a fogyatékosság jellegét, az ebből adódó sajtosságokat, a szakértői 

-          bizottság szakvéleménye alapján,

-          az érettségi vizsgánál a 100/1997.(VI.13.) kormányrendeletet.

 

A diákokat folyamatosan kell ellenőrizni mind írásbeli, mind szóbeli vagy gyakorlati szinten. Egyéb feladatokat is ki lehet jelölni alkalmanként: kiselőadás, gyűjtőmunka stb.

 

A tanulmányi versenyeken való eredményes részvételt is érdemjeggyel lehet értékelni. Az osztályzásnál a teljes személyiséget kell figyelembe venni, viszonyulását az adott tárgyhoz, órai aktivitását, tevékenységét. A tanulók tudásának mérésében a Pedagógiai Intézet segítségét is igénybe kell venni.

 

Ajánlott integrált mérőlapokat is készíteni (pl. természettudományos tárgyak v. társadalomtudománnyal foglalkozó tárgyak)

 

Minden tárgynál fontos figyelembe venni a kommunikációs készséget, beszéd- és szövegértési képességet, elemzési készséget. Az iskolavezetés folyamatosan ellenőrizze a tanítás-tanulás - ellenőrzés folyamatát, ösztönözzön az eredményesebb módszerek alkalmazására, évente értékelje a látogatások tapasztalatait.

Ki kell használni az iskolai számítógépek által nyújtott lehetőségeket is, pl. adatok számítógépen történő rögzítése, mérési eredmények statisztikai összehasonlítása, feladatbank létrehozása stb.

 

Minden tantárgynál optimális havonta tanulónként legalább egy érdemjegy, de a heti egy-kétórás tárgyaknál is legyen legalább három érdemjegy félévenként, arányos elosztásban, hogy objektívebben tudjuk értékelni a félévi illetve éves munkát. A jegyek megszerzésében kerüljük a kampányszerűséget. A szóbeli és írásbeli számonkérés egyensúlyára törekszünk

 

Témakörönként javasolt témazáró dolgozat vagy feladatlap íratása - ez egy érdemjegynek számít. Témakörön belül is ajánlott egy-egy kiemelt fontosságú anyagrész ellenőrzése.

 

Érdemjegy szerzése a fentieken kívül lehetséges a tanórai munka, házi dolgozat, kiselőadás, tanulmányi verseny eredményének értékelésével is. Csak tollal beírt érdemjegyek szerepeljenek a naplóban, ha több részjegyből tevődik össze az érdemjegy, csak a végső jegy szerepeljen. Az adott érdemjegyet lehetőleg minősítsük szóban is. Minden beírt érdemjegyről tájékoztatni kell a tanulót, és be kell írni azt az ellenőrzőbe. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi a jegyeket az ellenőrző könyvben. A munkaközösségek félévente legalább két alkalommal áttekintik az adott időszak eredményeit, feladatait, és az egységes követelményrendszer illetve értékelési rendszer megvalósulását.

 

A témazáró dolgozatokra legyen egy hét felkészülési ideje a tanulóknak. Egy napon 2 nagydolgozatnál vagy témazárónál többet nem íratunk és két héten belül ki kell azokat javítani.

 

Az iskolavezetés legalább évente kétszer ellenőrizze a tantárgyak helyzetét, és a munkaközösségek és szaktanárok közreműködésével és egyetértésével szabja meg a következő időszak feladatait.

 

A tanórákat az iskolavezetés minden tanévben látogatja, és évente egyszer (a záróértekezleten) értékeli a tapasztalatokat. A készségtárgyak (testnevelés, ének, vizuális kultúra) esetén az érdemjegy megszerzésében nem csak az effektív teljesítmény, hanem a szándék és a szorgalom is szerepet játszik.

 

Az osztályfőnökök év végén beszámolnak az osztály neveltségi szintjéről, problémáiról - ebben a munkában minden szaktanár részt vesz, aki az adott osztályban tanít.

 

A kiemelkedő tanulmányi eredményt, kimagasló közösségi munkát jutalmazzuk (házirend)

 

Számonkérési rendszerünkbe beépül a 12. évfolyamosokat érintő írásbeli próbaérettségi a kötelező tantárgyakból. Eredménye a tantárgy félévi osztályzatában úgy érvényesül, mint egy témazáró dolgozat.

Az előkészítő év végén az  AJKP-s tanulók nyílt vizsgákon adnak számot fejlődésükről.

A kimenetet az érettségi vizsgán mérjük.

 

Országos mérés értékelése

 

A központi kompetenciamérés eredményeinek ismeretében az IMIP alapján elkészítjük az egyéni fejlesztési terveket.

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

 

A magatartás minősítése és követelményei

 

A magatartás minősítése, osztályzata fejezze ki - az életkori sajátosságoknak megfelelően - a tanuló viszonyát a közösséghez: felnőttekhez, tanulókhoz egyaránt. Tükrözze viselkedését, hangnemét, a közösség érdekében végzett tevékenységét, felelősségérzetét. Figyelembe kell venni az adott értékelési időszak jutalmazási fokozatait is.

 

A magatartás minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása alapján végzi. Az osztályfőnök e tekintetben az osztály tanulóinak véleményét is kikérheti.

 

Példás

 

(5) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki az iskolai házirend előírásait betartja, annak betartására másokat figyelmeztet. Az iskolában és iskolán kívül fegyelmezett magatartás tanúsít. Az iskolai munkában tevékeny, erejét, idejét a közösség érdekében hasznosítja, egyéni érdekét összeegyezteti a közösség érdekével. A tanórákon feladatát fegyelmezetten teljesíti és önálló ismeretszerzésre is törekszik. A tanulói kötelességek és jogok egész tevékenységében összhangban vannak. Az adott értékelési időszakban büntetésben nem részesült, igazolatlan hiányzása nincs.

 

 

(4) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki az iskolai házirend előírásait betartja. Az iskolában és iskolán kívül fegyelmezett magatartást tanúsít. Tevékenységében időnként ösztönzésre szorul. A tanulói kötelességek teljesítésének és a jogok gyakorlásának összhangja tevékenységében kifogásolható. Az adott értékelési időszakban osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nem volt. Legfeljebb egyszer hiányzott igazolatlanul és ez nem haladja meg a három órát.

 

Változó

 

(3) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki az iskolai házirend előírásait esetenként megszegi. Az iskolában és iskolán kívül viselkedése ellen kifogás merül fel. A közösségi munkában nem vesz részt. Vonakodva és pontatlanul végzi a rábízott feladatokat. A közösség érdekét nem veszi figyelembe. Az adott értékelési időszakban osztályfőnöki rovónál súlyosabb büntetése nem volt. Igazolatlan óráinak száma 3-nál több, de nem haladja meg a 7 órát.

 

Rossz

 

(2) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki súlyosan megsérti az iskolai házirend előírásait. Fegyelmezetlen magatartásával tűnik ki társai közül. Társaihoz durva, a felnőttekkel szemben tiszteletlen. Fegyelmezetlensége rontja az iskola hírnevét. Magatartásával anyagi és erkölcsi kárt okoz társainak és az iskolának. 7 óránál magasabb az igazolatlan óráinak száma.

 

Ha a tanuló magatartása a második félévben jelentősen javult és semmilyen büntetésben nem részesült, igazolatlan hiányzása nincs, magatartása az előző félévhez viszonyítva egy osztályzattal javulhat. (Ha a második félévben a tanuló igazolatlanul hiányzik,) az év végi értékeléskor az egész évi hiányzását figyelembe kell venni.

 

A szorgalom minősítése és követelményei

 

A szorgalom minősítése, osztályzata tartalmazza a tanuló egyéni képességeit és körülményeit figyelembe véve viszonyát a tanulmányi munkához. Fejezze ki kötelességtudatát, pontosságát, rendszeretetét. Minősítését az osztályfőnök végzi, az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján. Kikérheti az osztály tanulóinak véleményét is.

 

Példás

 

(5) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki kötelezettségeinek, tanulmányi munkájának odaadóan, közösségi feladatainak rendszeresen eleget tesz. A tanórákat és egyéb foglalkozásokat igyekszik eredményesen felhasználni képességei és ismeretei gyarapítására. Óraközi aktivitása kiemelkedő. Iskolai és iskolán kívüli versenyeken részt vesz. Körülményeihez mérten a maximális eredmény elérésére törekszik. Tudatosan készül választott életpályájára, hivatására.

 

 

(4) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki munkáját képességeihez, körülményeihez mérten elvégzi. Vállalt kötelezettségét teljesíti.

 

Változó

 

(3) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki iskolai és otthoni feladatait gyakran elmulasztja, csak időszakonként tanúsít törekvést. Kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés és ellenőrzés után teljesíti. Legfeljebb két tantárgyból áll elégtelen osztályzatra.

 

Hanyag

 

(2) minősítést, osztályzatot az a tanuló kaphat, aki munkáját képességeihez mérten csak minimális mértékben végzi. Kötelességeit sorozatosan elmulasztja. A közösségi munka alól kivonja magát. Munkájában megbízhatatlan. Több tantárgyból is bukásra áll.

Az értékelésről, érdemjegyekről, osztályzatokról a szülőket időben és folyamatosan kell tájékoztatni.

 

Az iskolai munka értékelése

 

Az iskolai munka értékelése a tanév végén történik, az igazgató veti össze az eredményeket az országos, a fenntartói s a helyi pedagógiai programban megfogalmazott célokkal.

 

Felméri, hogy az oktatás megvalósította-e a kitűzött célokat:

-          felkészítés a felsőfokú tanulmányokra,

-          a munkába állás segítése.

-          megfelelt-e az oktatás a modern kor követelményeinek

-          a diákok továbbhaladásának feltételei mennyiben adottak

 

A neveltségi szint megvizsgálásával felmérni, hogy a tanulók:

-          be tudnak-e illeszkedni a társadalomba,

-          ismerik-e a legfontosabb emberi értékeket,

-          viselkedéskultúrájuk megfelel-e a modern kor elvárásainak,

-          ismerik-e, értik-e az országban végbemenő politikai gazdasági folyamatokat, azok jelentőségét,

-          ismerik-e hazájuk és nemzetük múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb mozzanatait,

-          hozzáállását jellemzi-e a multikulturális értékek iránti érdeklődés és a tolerancia, a másság elfogadása

 

Az írásbeli beszámoltatás formái

 

Szintfelmérő dolgozat: A bemeneti mérésekkel alapismereteket mérünk, a tanév végi méréssel a fejlődést.

 

Röpdolgozat: Egy-egy óra anyagát, vagy egy témakörön belül, egy kiemelt fontosságú anyagrészt kérdezünk, néhány feladat, vagy kifejtő kérdés formájában. A röpdolgozatok száma nem korlátozott.

 

Témazáró: Azonos témakörhöz tartozó anyagrészek összefoglaló dolgozata. Témakörönként egy-egy témazárót célszerű íratni, amelyre egy hét felkészülési idő adható.

 

Nagydolgozat: Ez általában félévi, vagy év végi összefoglaló nagydolgozat, esetleg több fontos témakör összefoglaló nagydolgozata, amelyet ismétlés, gyakorlás előz meg. Két nagydolgozatnál ne legyen több egy nap.

 

Próbaérettségi: A kötelező érettségi tantárgyakból a 12. évfolyam írja a félév zárása előtt.

 

A dolgozatok értékelése:

A teszt formátumú dolgozatok értékelésében minden tudáselem (item) egy vagy nulla pontot ér.

 

Az esszét tartalmazó dolgozat értékelési módjánál törekszünk az objektivitásra. A szövegben szereplő úgynevezett kulcsszavak megléte a döntő, és egy teljes kép, amely az írásmű olvasása közben kialakul az értékelő tanárban. A helyesírás és az íráskép szintén az értékelés részét képezi.

 

Érettségi vizsga: A tizenkettedik év végén a következő tantárgyakból vizsgáznak a tanulók írásban: magyar nyelv és irodalom, matematika, egy idegen nyelv, történelem, és egy választott tantárgy. Érettségire bocsátható, aki a helyi tanterv követelményeit az adott tárgyból teljesítette. Érettségin választható az a tantárgy, amely az iskola pedagógiai programjában szerepel.

 

Középszintű érettségi vizsga szervezése

 

Iskolánk középszintű érettségi vizsgát szervez.

 

Emelt szintű érettségi vizsgát tanulóink az arra kijelölt intézményben szerezhetnek.

 

A vizsgák értékelése az érdemjegyek megállapítása, a felvételi pontszám számítása központi szabályozás alapján történik.

 

Az írásbeli érettségi vizsga rendjét a 100/1997. (V.27.) korm. r. tartalmazza.

 

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

 

A tanulók számára a tankönyv az egyik legfontosabb segédanyag. Fontos tudatosítani, hogy az ismeretek és készségek elsajátításához otthoni gyakorlás is szükséges.

 

Nem elég az anyagot csak néhányszor elolvasni, hanem az alapos tudás érdekében ismétlő kérdések használatával ellenőrizzék tudásukat, így elérhetik, hogy magolás helyett értelmes tanulásra törekedjenek. Meg kell tanítani a tanulót a lényeg kiemelésére, az értő olvasásra.

 

Fontos a számonkérésre szánt tananyag pontos kijelölése. Új tananyag feldolgozása nem adható fel házi feladatként.  A külön munkafüzet megkönnyíti a házi feladat írását. A házi feladat ellenőrzése, nagyon fontos, mert a tanuló így kap visszajelzést. A házi feladat osztályozható. A hét végére és a tanítási szünetekre házi feladat adható, amely főként ismétlés vagy kutató munka, információgyűjtés, memoriter, kötelező olvasmány.

 

 

bj) A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető (ebben az esetben a maximális csoportlétszám 34 fő). A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka.

Csoportbontást az AJKP 9. előkészítő évfolyamán alkalmazunk magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, patrónusi foglalkozás, természetismeret, informatika, társadalomismeret, dráma órákon.

A 7-12. évfolyamokon matematika, magyar nyelv és irodalom, informatika és idegen nyelvi órákon alkalmazunk csoportbontást.

Fakultációs órák és érettségi előkészítő szervezhető több osztályból alakított csoportokkal is.

Az IPR keretében illetve az AJKP-ban végzett fejlesztéseket kiscsoportban, azaz 2-5 fővel szervezzük.

bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A tananyagot a Cigány népismeret 9–12. évfolyam kerettanterve tartalmazza. A megvalósulása a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, etika,  erkölcstan, vizuális kultúra, dráma órákon történik.

 

bl) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Tanulóink fizikai állapotának mérését tanévenként két alkalommal: ősszel és tavasszal végezzük az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” OM 2000-es kiadvány alapján.

 

A következő felméréseket végezzük:

 

1.      Helyből távolugrás,

2.      Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m) (3 kg-os tömött-labdával)

3.      Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc.

4.      Tömött labda vetés (dobás) két kézzel a fej fölött hátra (m) (3 kg-os tömött-labdával)

5.      Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 4 perc

6.      Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 4 perc

7.      Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m)

 

Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg, azaz a Cooper futás/gyaloglásban.

 

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése:

 

Igen gyenge:          0-20,5 pont

Gyenge:                 21-40,5 pont

Kifogásolható:       41-60,5 pont

Közepes:                61-80,5 pont

Jó:                          81-100,5 pont

Kiváló:                   101-120,5 pont

Extra:                     121-140 pont

 

A tanévenként kétszer elvégzett mérés összevetése alapján meg tudjuk állapítani a tanulók fizikai állapotának fejlődését, stagnálását illetve romlását, s az eredményt a tanulókkal is tudatjuk.

 

bm) Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

 

Iskolánk egészségnevelési programja

 

1. A program céljai

 

A felnőtt nemzedék, a család, az iskola fontos kötelessége, hogy olyan egészséges utódokat neveljen, akik képesek megoldani problémáikat, feladataikat, ez által el tudják érni céljaikat, de élvezni is tudják munkájuk eredményét.

 

Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik, tehát a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében számos feladat hárul az iskolára.

 

Az iskola szerepe az egészségfejlesztésben kettős:

 

-          azáltal, hogy magasabb képzettségi szintre juttatja el a fiatalt, helyzetbe hozza őt nemcsak a munkaerő piacon, hanem az egészségmegőrzés és fejlesztés terén is.

-          másrészt azáltal, hogy biztosítja a gyerekek számára a pótlólagos szocializációt, készségek, alkalmazkodási stratégiák kialakításával, közvetlenül hatást gyakorol az egészségükre.

 

Az egészségnevelési program elkészítésének célja:

 

-          Felmérve az iskola sajátosságait és szükségleteit, lehetőségeit valamint összegezve a már folyó kezdeményezéseket, programokat és tevékenységeket, határozza meg az iskolai egészségnevelés legfontosabb közvetlen és távlati céljait, és fogalmazza meg, milyen az egészségfejlesztő iskola.

-          Tervezze meg azokat a tevékenységformákat, melyek segítik e célok megvalósulását, szolgálják az egészségfejlesztést.

-          Dolgozza ki az iskolai egészségfejlesztés eszközrendszerét.

-          Prognosztizálja, milyen pozitívumokkal jár az egészségnevelési program megvalósítása a diákoknak, a pedagógusoknak, a szülőknek, mint a nevelési folyamat három meghatározó szereplőjének.

 

Az egészség, az egészségnevelés és az egészségfejlesztés

 

 Az egészség a testi, lelki és a szociális jólét állapotát jelenti. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők:

 

Öröklött, genetikai

 

Szerzett:

 

-          környezet (társadalmi, közösségi, épített)

-          egészségügyi ellátórendszer színvonala

-          életmód (táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás, szabadidő, szenvedélymentesség, interperszonális kapcsolatok, öltözködés, napirend)

-          - az életmód meghatározó tényezői (kultúra, vallás, munkavégzés, iskolai végzettség)

 

Az egészségnevelés a hangsúlyt a korszerű ismeretek elsajátítására helyezi, melynek értelmében az emberi egészség megtartása érdekében elegendő az embereket korszerű ismeretekkel felruházni. Az egészségnevelés kiindulópontja, hogy az emberek az életüket, viselkedésüket az ismereteik mentén szervezik. A tapasztalat nem ezt támasztja alá! Az emberek tudják, ismerik pl. a higiénés előírásokat, szabályokat, az egészséges táplálkozás alapelemeit, a mozgás fontosságát, a szenvedélyek káros mivoltát, életmódjuk mégsem ezt tükrözi.

 

Az egészségfejlesztés olyan folyamat, melynek során az emberek egyre nagyobb kontrollra tesznek szert saját viselkedésük irányítása terén, ezáltal megnő a minőségi életéveik száma. E folyamat során olyan készségek, jártasságok alakulnak ki, melyek segítségével képesek saját sorsuk irányítására. A korszerű ismeretek mellett a fejlett önismeret, a kritikus gondolkodásmód megléte, a pótlólagos szocializáció segíti a fiatalt az egészséges életmódnak megfelelő létforma kialakításában. A hangsúlyt tehát az önismeretre és a személyes jártasságok és készségek kialakítására helyezi.

 

2. Helyzetelemzés (Az iskola jellemzői, sajátosságai, lehetőségei)

 

2.1 Földrajzi elhelyezkedés és hatásai

 

Iskolánk Nógrád megye egyik kiemelkedően hátrányos helyzetű körzetében található, Bátonyterenyén. A beiskolázási körzet a város és környéke elsősorban, de sok diákunk jön a salgótarjáni és a pásztói körzetből is, valamint elmondhatjuk, hogy az AJKP-ban részt vevő tanulók miatt egész Nógrád megyéből, sőt ritkán a megye határain kívülről is beiskolázunk tanulókat. Megtalálhatóak tehát a kistelepüléseken lakó tanulók a bejárás minden nehézségével, a kisváros és a megyeszékhely lakói a maguk sajátos problémáival.  A környék lakói bányászatból éltek  és a bányák bezárása után ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség, és ez a helyzet azóta sem javult.

 

 

 

2.3   Szociológiai jellemzők

 

Jellemző adottság hogy diákjaink túlnyomó többsége kedvezőtlen családi háttérrel rendelkezik. A rossz szociális körülmények a diákjaink szocio-kulturális ismereteit, szokásait, beidegződéseit és elvárásait is jelentősen befolyásolják, jóval nagyobb terhet róva az iskolára mindezen ismeretek és készségek pótlásában. Ehhez járul még, hogy a településen is számos közegészségügyi probléma nem megoldott, a családokban is probléma a dohányzás, italozás, kevés a pozitív példa. Nem oly nehéz kábítószerhez hozzájutni, a kulturált szórakozásnak kevés a tere.

 

A 15-18 éves diákok életük jelentős részét töltik az iskolában, ahol természetes kapcsolatrendszerük jön létre. Az iskola, mint fontos élőhelyük, ha nem is direkt módon, de közvetetten alakítja a gyerekek életmódját, így kiemelkedő színtere lehet az egészségfejlesztésnek abban az esetben, ha az iskola mind a tanulók, mind a pedagógusok számára egészséget támogató közeg.

 

2.3 A nevelőtestület jellemzői

 

Az iskolában tanító pedagógusok az egyetem elvégzése során a pedagógiai tárgyak keretében minimális ismeretekre tettek szert az egészségnevelés témakörében. Ezen ismeretek mélyebbek a biológia szakos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogprevenciós tanfolyamot végzett kollégák, valamint az osztályfőnökséget folyamatosan vállaló kollégáknál. Az ismeretek gyarapítása fontos, hiszen a megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, és a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.

 

2.4 Az egészségi állapot iskolánkban

 

A tanulók egészségi állapotáról pontos képet kaphatunk a rendszeres orvosi, védőnői, fogorvosi vizsgálatok alapján, melyek életkorhoz kötöttek:

 

- Testi fejlődés:

-          testtömeg (7-9-11. évfolyam)

-          testhossz

 

- Élettani állapot:

-          vérnyomásmérés

 

- Érzékszervek vizsgálata:

-          látásélesség, színlátás

-          hallás

 

- Egyéb szűrések: 7-9-11. évfolyam gerincproblémák, orthopédiai panaszok

 

Jelentkező problémák:

-          túlsúly

-          gerincproblémák

-          magas vérnyomás

-          viselkedési zavarok

 

Évenként változó mértékben vannak felmentett, gyógytestnevelésre járó, és könnyített testnevelésben részesülő tanulóink. Ezen problémák csak bizonyítékai annak, hogy tanulóink mozgástere leszűkült, életmódjuk mozgásszegénnyé vált és nincs meg az összhang a testi és a szellemi nevelés között.

 

A tanárok egészségi állapotáról adatokat a munkaviszonyhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatok eredményei szolgáltatnak.

 

2.5  Az iskolában jelenleg is működő tevékenységek

 

Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik:

 

-          az iskolai és iskolán kívüli nevelés,

-          a prevenció,

-          a pozitív énkép kialakítása,

-          az egészséges életstílus-modell megteremtése,

-          hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia),

-          az „élni tudás” elvének érvényesítése,

-          konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek kialakítása,

-          felnőttek példamutatása,

-          kortárs oktatók bevonása.

 

Ennek színterei az iskola életében:

 

1. Tanórákon:

 

b)     Osztályfőnöki órákon: testi-lelki egészség, önismeret, konfliktuskezelés témakörökön belül az életkornak megfelelő – a tanulók életkori sajátosságaihoz, ismereteihez igazodva – ismeretek bővítése, készségek, képességek kialakítása, helyes értékek elfogadása és a káros szenvedélyektől való tartózkodás hangsúlyozása, ha kialakultak, akkor az azokról való leszokás lehetőségei, módszerei.

 

A témák feldolgozásához igénybe vehető személyek: a kortársoktatók (drog, AIDS), szakemberek (pl. iskolaorvos, védőnő, addiktológus, nőgyógyász, kozmetikus, dietetikus) továbbá filmek, könyvek, újságok stb.

 

7.-8. évfolyam:

 

-          A kultúrált külső megjelenés összetevőinek tisztázása (helyes testápolás, az egészséges táplálkozás szerepe a serdülőkorban)

-          A testi átalakulásra való felkészülés (szexuális érés okozta változások tudatosítása)

-          Segítségnyújtási képességek fejlesztése (elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása, egyszerűbb betegségek felismerése)

-          Önismereti feladatok

-          Az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások megismerése, drogprevenció

 

9. évfolyam:

 

-          Az egészség jelentőssége (EU és az egészség)

-          Barátság, szexualitás

-          Az egészséget károsító környezet

-          Káros szokások, élvezeti szerek

 

10. évfolyam:

-           

-          Életvitel, egészségmegőrzés

-          Én-védő mechanizmusok

-          Fogamzásgátlás

-          Betegségek okai

 

11. évfolyam:

 

-          A szervezet működése

-          Táplálkozási szokások

-          Káros szenvedélyek, és leszokás

-          Szexuális úton terjedő betegségek

 

12. évfolyam:

-           

-          Mindennapi veszélyek (betegségek, fertőzés)

-          Alternatív gyógyászat

-          Családtervezés          

 

f)       Biológia órákon elsődleges szempont, hogy a tanulók értéknek tekintsék a fizikai és mentálhigiénés egészség megőrzését. Így az ember önfenntartó és fajfenntartó életműködéseit tanulmányozzák a gyerekek, a szervek, szervrendszerek megismerése által. Ennek során az egészségtannal, az egészséget károsító anyagokkal és azok hatásaival, valamint a „népbetegségekkel” és kialakulásukkal is megismerkednek.

g)      Kémia órákon megismerkedhetnek a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos vegyületekkel (alkohol, nikotin, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmusukkal és a hozzászokás kialakulásával, valamint az egészségvédő anyagok hatásával.

h)     Testnevelés órákon lehetőség nyílik: mozgásigény pótlására, tudatos testmozgás, testedzés mindennapos igényének kialakítása. Erről részletesebben a mindennapos testnevelés című fejezetben foglalkozunk (8).

i)        Idegen nyelv /angol, német/ órákon táplálkozási szokások, káros szenvedélyek, helyes életvezetés, fittness témakörök adnak lehetőséget

j)       Munkavédelem: kémia, fizika, informatika órákon, a baleset-megelőzési szabályok ismertetése, teendők

 

Tanórán kívüli foglalkozásokon

 

-          sportfoglalkozásokon: gyógytestnevelés, úszás, edzések, tömegsport

-          rendezvényeken: AIDS világnap (figyelemfelhívás) rádiós megemlékezés formájában, A Föld napja (globális jellegű problémák) iskolai verseny

 

Szülőkkel való együttműködés során:

 

d)     Szülői értekezletek alkalmával lehetőség nyílik a közösségi szintű problémák megbeszélésére.

e)      A fogadóórák pedig lehetőség nyílik az egyes gyerekek fejlődését érintő tennivalók megbeszélésére.

f)       Az iskola egészét érintő kérdésekben pedig az iskolavezetés, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség bevonásával történő konzultáció során.

 

3. Segítő kapcsolatok

 

Az alábbiakban azokat a szervezeteket, egyéneket soroltuk fel, akik valamilyen módon segítséget nyújthatnak a program megvalósításában.

 

3.1 Intézményen kívüli segítők

 

Megnevezése

Székhely

Kapcsolattartó

Milyen témában segíthet?

Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet

Salgótarján

Igazgató , igazgatóhelyettes, érintett pedagógusok

Fejlesztőpedagógiai konzultációk, információk, továbbképzések

Gyermekjóléti Szolgálat

Salgótarján

Pásztó

Igazgató , igazgatóhelyettes, iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős, érintett osztályfőnök,

Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a családdal.

Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

 

Érintett osztályfőnök, igazgató , igazgatóhelyettes,

SNI vizsgálat, esetmegbeszélések

Családsegítő Szolgálat

Illetékesség szerint

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, igazgató , igazgatóhelyettes,

Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a családdal.

Gyámhivatal

Illetékesség szerint

Igazgató , igazgatóhelyettes, iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Veszélyeztetettség esetén gondnokságba vétel

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Bátonyterenye

tantestület által választott pedagógus

Konzultációk

Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon

Pásztó

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

BTM vizsgálat, esetmegbeszélések

iskolaorvos

 

 

Kötelező szűrések, védőoltások

védőnő

 

 

Szűrések, felvilágosító foglalkozások

fogorvos

 

 

Szűrés

rendőrkapitányság

Bátonyterenye

Igazgató vagy az általa megbízott személy

Bűnmegelőzési program, balesetmegelőzés, drogprevenció (D.A.D.A. program)

 

A prevenciós tevékenység belső segítői

 

Osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Egészséges életmódra nevelés, pozitív minták közvetítése az osztályban osztályfőnöki órákon a drogprevenció, mint kötelező témakör feldolgozása, részvétel a D.A.D.A. programban

 

 

4. Állapotfelmérés

 

Az egészségfejlesztési program bevezetéséhez a következő felmérések szükségesek:

 

3.      Orvosi vizsgálatok

 

4.      Felmérő lapok (az osztályfőnöki munka keretein belül):

-          dohányzás

-          alkoholfogyasztás

-          kábítószerfogyasztás/kábítószerismeret

-          táplálkozási szokások

 

3.      Fizikai állapotfelmérések: pl. terhelhetőség (testnevelés órán)

 

4.      Kérdőívek (az osztályfőnöki munka keretein belül):

-          időbeosztás

-          társas kapcsolatok

-          szexualitás

-          környezeti hatások megítélése

 

6.      Egészségfejlesztési stratégia

 

Hiányoznak az egészséges életmód alapelemei.

 

Egészségtelen táplálékfogyasztás: Szénhidrát és lipidben gazdag táplálkozás jellemzi a tanulók étrendjét, emiatt a tanuló:

-          túlsúlyos

-          betegségeknek kevésbé ellenálló

-          gyenge fizikumú

-          kisebb állóképességű

-          belgyógyászati problémákkal küzd

 

Cél: Az egészségtelen táplálkozásból eredő problémák kezelése, az ebből adódó veszélyekkel való szembenézés az egészséges életmódra nevelés során.

 

Cél megvalósításának tevékenységei: Az egészségtelen táplálkozásból származó problémák beépítése:

-           

-          a nevelési programba, a kapcsolódó tanórák tematikájába,

-          külső szakemberek bevonása

-          szülők tájékoztatása

-           

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          tanórákon ismeretátadás

-          készségek kialakítása

-          kortársoktatás

-          rizikócsoportos foglalkozás

 

Várható hatások:

-          tudatos táplálkozás

-          kevesebb túlsúlyos gyerek

-          erősebb fizikum

-          önbizalom

 

Mozgásszegény életmód: a diákok mozgástere leszűkült, nagy részét a napjaiknak mozgás nélkül töltik, emiatt:

 

-          testtartási problémák (gerincferdülés)

-          gyengébb fizikum

-          túlsúly

 

Cél: Jelenjen meg a mindennapokban a testedzés.

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          testnevelés órák, sportfoglalkozások

-          tömegsport

-          külső szakember: gyógytornász

-          rendszeres szűrővizsgálat

-          mindennapi testnevelés

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          tanórákon ismeretátadás

-          készségek kialakítása, fejlesztése a rendszeres foglalkozások által

-          rizikócsoportos foglalkozás (gyógytestnevelés órák)

 

Várható hatások:

-          nő a diákok fizikai és szellemi terhelhetősége

-          csökken a tartásproblémás tanulók száma

-          mindennapos mozgás igényének kialakulása

-          érték a jó állóképesség

-          (túlsúly csökken)

 

Drogprobléma része sajnos a mindennapi iskolai életnek:

-          dohányzás (szinte mind kipróbálta)

-          alkohol (sokan fogyasztottak már)

-          kábítószer-fogyasztás is megjelent

 

Cél:

-          csökkenteni és visszaszorítani a droghasználók számát (dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztók)

-          növelni az ismereteket a drogok káros hatásairól, a drogfogyasztás következményeiről

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          iskolai drogstratégai aktualizálása

-          szakemberek bevonása

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          ismeretátadás a tanórákon (biológia, kémia, of.)

-          kortársoktatás

-          készségek, jártasságok kialakítása, mellyel a csoportnyomásnak ellenáll (nemet mondás képessége)

-          iskola, mint közeg

 

Várható hatások:

-          csökken a dohányzó, alkoholfogyasztó diákok száma

-          fékezni lehet a kábítószer terjedését az iskolában és környezetében

 

 

7.      Napirend

-          zsúfolt, túlfeszített

-          pihenési idő rövidülése

-          szabadidő nem tartalmas eltöltése

-          aktív kikapcsolódás lehetőségei szűkösek

 

Cél:

-          önismeret, önnevelés fejlesztése

-          stabil személyiség

-           tudatos élettervezés igényének kialakítása

-           tartalmas, aktív kikapcsolódás megtervezése

-          tanulási módszerek javítása

 

Cél megvalósításának tevékenységei: pihenési és kikapcsolódási módok megismerése:

-          egyéni programok tervezése

-          önismereti foglalkozások

-          iskolán kívüli lehetőségek programjai (pl. könyvtár)

-          tanulás- módszertani foglalkozások

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          tudatos tervezés: napirend

 

Várható hatások:

-          kipihent, kiegyensúlyozott diákok száma nő

-          tudatosabb, tartalmasabb életvitel

 

Társas kapcsolatok:

-          egyéni érdekek túlhangsúlyozása

-          agresszivitás a társas kapcsolatokban

-          tolerancia hiánya másokkal szemben

-          egyéni felelősség áthárítása, fel nem vállalása

-          közösségi élet szabályainak be nem tartása

 

Cél:

-          szociális képességek fejlesztése, normális emberi kapcsolatok kialakítása,

-          társas élet szabályainak elsajátítása

-          ezekhez szükséges tulajdonságok kialakítása (figyelmesség, tisztelet, empátia, tolerancia, stb.)

-          családi és iskolai kapcsolatok erősítése

-          egyéni felelősségvállalás kialakítása

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          nevelési programban

-          osztályfőnöki órák tanmenetében

-          házirend

-          egyeztetési fórumok: DÖK, osztályközösség

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          jogok, kötelességek ismerete – ismeretszerzés

-          érdekképviselet, érdekérvényesítés

-          kultúrált vita

 

Várható hatások:

-          kevesebb agresszivitás

-          harmonikus társas kapcsolatok kialakulása

-          elfogadott szabályok betartása

-          kevesebb fegyelmi vétség

 

8.      Szexuális kultúra

 

A tájékozatlanságból, pontos ismeretek hiányából, negatív mintából és kortársnyomásból adódó problémákkal rendelkező diákok, melyről az információ kevés.

 

A felelőtlen szexuális kapcsolatból adódó problémák:

-          nem kívánt terhesség

-          nemi úton terjedő betegségek (AIDS)

-          az érzelmi és szexuális élet diszharmóniája

-          felelőtlen párkapcsolatok

 

Cél:

-          tájékozottság növelése

-          stabil párkapcsolat iránti igény kialakítása

-          váltogatott partnerkapcsolat veszélyei

-          együttéléshez szükséges készségek kialakítása

-          tudatos, felelősségteljes családtervezés fontossága

-          harmonikus családi élet példa értékű

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          nevelési programban

-          tanórákon (osztályfőnöki, biológia)

-          külső szakemberek bevonása

-          szülők tájékoztatása

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          információátadás a tanórákon

-          készségek kialakítása

-          kortárshatás

-          párkapcsolat és családmodell

 

Várható hatások:

-          felelősségteljes párkapcsolatok kialakulása

-          tájékozottság nő

 

 

9.      Környezeti hatások: környezetszennyezés, negatív káros hatások

 

Cél:

-          személyes felelősség felismerése a környezet alakításában

 

Cél megvalósításának tevékenységei:

-          szaktárgyi órákon

-          Külső szakember

-          DÖK öntevékenysége

 

Megvalósítás eszközrendszere:

-          ismeretátadás

 

Várható hatások:

 

Éves célok:

-          A tanuló ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték.

-          Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival

-          Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben.

 

Középtávú célok:

-          Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék.

-          Tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit, felismerjék az egészségkárosító tényezőket.

-          A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása fontos feladatunk.

-          Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket.

-          Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem egészséges embertársaik iránt.

 

Hosszú távú célok:

-          Tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és a környezetükkel.

-          Diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az „ép testben ép lélek” elv.

-          Céljaink megvalósulásával felnőjön egy önmaga és környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék.

-          Az egészségre ártalmas hatások és anyagok nagymértékű visszaszorítása.

 

A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidőigény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei, iskolai helyiségek rendje, stb.) pedig minden pedagógus feladata.

 

9. Az egészségnevelési program ellenőrzés, értékelése

 

Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot legalább évenként értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról, követhetővé válik, mit lehetett megvalósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés. Célszerű újabb állapotfelmérést végezni, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készíteni a következő évek egészségnevelési munkájához. Az ellenőrzés az intézményvezetők irányításával a tantestület bevonásával történik.

 

10.  A mindennapos testnevelés megvalósítása iskolánkban

 

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

 

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

 

-          a testmozgás-programban minden gyermek naponta  részt vesz;

-          minden testnevelési órán és egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése;

-          a testnevelési órák mindegyikén van gimnasztika, benne a bio-mechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna;

-          a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (1. Az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” c. 2000-ben megjelent kiadványt);

-          minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulók részére is;

-          a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;

-          a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);

-          a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

 

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

 

A mindennapos testnevelés megvalósulása:

 

-          A hét több napján a délutáni órákban tömegsport órákat tartunk, melyeken a következő sportjátékokban vehetnek részt a tanulók: teremlabdarúgás, tenisz, röplabda és kosárlabda.

-          A hét minden napján: szünetekben lyukas órákon, valamint délutánonként a klub-helyiségben asztaliteniszezhetnek tanulóink (örömmel tapasztaljuk, hogy ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek).

-          Jó idő esetén minden délután a sportudvaron az alábbi sportjátékokat űzhetik tanulóink: kispályás labdarúgás, kézilabda, úszás, tollaslabda, lábtenisz illetve kosárlabda. A lényeg az, hogy akinek aznap nincs tanórai testnevelése a fent felsorolt lehetőségek közül választva legalább 45 percet aktívan sportoljon.

-          A délutáni foglalkozásokat a tanulók igényei szerint szervezzük.

 

Az iskola környezeti nevelési programja

 

1. Helyzetkép – az iskola belső helyzetképe, előélete

 

1.1 Helyzetelemzés

 

Előélet, hagyományok:

-          Minden évben papírgyűjtést szervezünk,

-          Minden évben megrendezzük a Föld Napja vetélkedőt,

-          Ember és természet témakörben különböző  projekteket szervezünk

-          Évente megszervezzük a Váci Napok versenysorozatát

-          Őszi túrán is részt vehetnek a tanulók.

-          Erdei iskola

 

 

Étkeztetés

 

-          Az étkező egyszerre 30 fő kényelmes és kulturált étkezését teszi lehetővé.

-          Az intézmény csak tálaló konyhával rendelkezik.

-          A rendszer önkiszolgáló.

 

Iskolaudvar

 

-          zárt;

-          parkos és lebetonozott részek is vannak;

-          padok vannak, de számuk kevés;

-          kert van, fák telepítve;

-          sportpálya: bitumenes és salakos pálya;

-          specialitások: az iskolaudvar átjárható.

 

Iskola büfé

 

-          Az iskolai büfét vállalkozó működteti,

 

Egyéb:

 

-          Környezetbarát tisztítószereket használunk.

-         Szelektív hulladékgyűjtésre van lehetőség.

1.2 Erőforrások

 

Belső erőforrások

 

Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

 

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Aktívan részt vesz a programban.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

 

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

 

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten.

 

Diákönkormányzatot segítő tanár

Lehetősége van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

 

Iskolaorvos

 

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

 

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával.

Részt vállalnak takarékosságban.

 

Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb.

Az iskola külső környezetének tisztántartása

Zöldítési program

 

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás)

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

 

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelési túlmutat az iskola falain.

 

 

 

 

Külső erőforrások

 

Intézmény, szervezet

Formája, tartalma

Iskolai képviselő, kapcsolattartó

Nemzetközi kapcsolatok

Diák és tanár csereprogramok, tanulás, oktatás

Nyelvtanárok, igazgató, igazgatóhelyettes

Más közoktatási intézmény

Rendezvények, pályázatok

igazgató, igazgatóhelyettes

Megyei Pedagógiai Intézet

Továbbképzés, szakmai segítségnyújtás, pályázatok

igazgató, igazgatóhelyettes

ÁNTSZ

Képzés

igazgató

Média

Hír

igazgató

Rendőrség

segítség

igazgató

 

2. Jövőkép – alapelvek és célok

 

2.1 Általános, hosszú távú cél

 

-          elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;

-          hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést;

-          segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;

-          elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT);

-          kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé;

-          érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;

-          bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;

-          képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

 

2.2 Az iskola jövőképe

 

A tanulók igényének kialakítása a tiszta, rendezett, hangulatos környezetre.

A belső terek hangulatosabbak lesznek. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak.

 

2.3 Alapelvek, értékek, szemlélet

 

-          az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása;

-          az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

-          rendszerszemléletre nevelés;

-          holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;

-          fenntarthatóságra nevelés;

-          a környezetetika hatékony fejlesztése;

-          érzelmi és értelmi környezeti nevelés;

-          tolerancia és segítő életmód;

-          a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;

-          az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése;

-          az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

-          az egészség és a környezet összefüggései;

-          helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések;

-          problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;

-          globális összefüggések megértése;

-          fogyasztás helyébe életminőség;

-          létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

2.4 Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok

 

Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

 

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg:

átdolgozott tanmenetek;

több környezeti nevelési tartalom a tanórákon;

változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

 

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

Projektek kidolgozása (pl. „Belefulladunk a hulladékba!”, „Védeni kell!”

„Föld Napja” vetélkedő

A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre.

 

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

Képzések, továbbképzések szülői értekezletek tartása az adott témában.

A felnőttek rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program.

 

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Tisztasági őrjárat szervezése (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyűjtés – egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben.

 

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések

Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg.

 

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

Részvétel az Oktatóközpont programjain, pályázatain; a természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többet érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják.

 

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

Faültetés, téli madáretetés.

Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik, környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

 

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

„Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása.

„Ökosarok” kialakítása szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés bővítése.

Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

 

 

1.        Tanulásszervezési és tartalmi keretek

 

3.1 Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben

 

A helyzetelemzésnél feltárt környezeti adottságokat és problémákat célszerű lehet beépíteni a hagyományos és nem hagyományos tanórai keretbe, tantárgyanként.

 

Ökológiai problémák és azok okai:

 

-          városfejlődés, ipartelepítés, a 21-es főút áthalad a városon;

 

Új problémák:

 

-          zöldmezők fejlesztése;

-          elhanyagolt, szemetes területek;

-          régi probléma, de csak ma tudatosodó kockázati tényező: villamosvezetékek.

 


 

A fenti értékek, problémák megjelenése a konkrét tantárgyakban:

 

Területi adottságok

Tantárgy

Téma

Pedagógiai cél

Mátra, Cserhát, Medves kárpáti jellegű erdőtípusok

Földrajz

földtörténeti korszakok

emberi beavatkozás hatásai

természeti, szociális és épített körny. ismerete, óvása

 

 

Biológia

élőhelyek, fajok

erdők védelme, élővilága

ökológiai gondolkodás kialakítása

természet ismerete, szeretete

 

Vizuális kultúra

rajzolás a szabadban

érzelmi nevelés

 

Osztályfőnöki

a hely ahol élünk

közösségi életre nevelés

 

Magyar

Nógrádiak az irodalomban

Mátra az irodalomban

Kultúra szerepe a környezeti nevelésben

 

Történelem

Nógrád megyéhez kötődő történelmi események

Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések

 

Ének

Palóc népdalok, zeneművek

Öröm, vidámság

 

Testnevelés

Túrasportok, sporttörténet

Egészséges életmódra nevelés

 

Osztályfőnöki

A szemét

Állampolgári felelősségre nevelés

Zagyva-vidék

Biológia

Vízpart élővilága

Természet szeretete, ismerete

 

Kémia

Vízminőség

Egészség és környezet összefüggései

 

Földrajz

Zagyva-, Tarjáni-, Vizslás patak vízrajza

Környezettudatos magatartás

Ipari létesítmények

Kémia, biológia

Szeméttelep látogatása

Problémamegoldó gondolkodás

Épített környezet

Vizuális kultúra

Solymossy kastély látogatása, rajzolása

Értékrendszer esztétikai, megalapozása

 

3.2 Hagyományos tanórai foglalkozások

 

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

 

Testnevelés

 

A tanulók

-          fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

-          legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

-          értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

-          igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;

-          tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

 

Magyar nyelv és irodalom

 

7-8. évfolyam

 

A tanulók

-          ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

-          törekedjenek az anyanyelv védelmére;

-          sajátítsák el a média elemzésének technikáit;

-          tudjanak megfelelően érvelni.

 

A tanulókban

-          alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;

-          növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;

-          fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

 

9-12. évfolyam

 

A tanulók

-          legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre,

-          ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;

-          legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;

-          tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;

-          tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;

 

A tanulókban:

-          fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.

 

Történelem

 

A tanulók

-          értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;

-          tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;

-          ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;

-          értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

 

Idegen nyelv

 

A tanulók

-          váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;

-          legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;

-          ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

-          legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni;

-          állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

 

A tanulókban

-          alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

-          fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

 

Matematika

 

A tanulók

-          váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;

-          legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

-          tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

-          logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

-          tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

-          váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;

-          ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

-          legyenek képesek reális becslésekre;

-          tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

 

A tanulókban

-          alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

-          alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

 

Fizika

 

A tanulók

-          váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

-          ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

-          ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

-          tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

-          mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;

-          ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

 

Földrajz

 

A tanulók

-          szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

-          érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

-          ismerjék meg a világ globális problémáit;

-          ismerjék meg és őrizzék a természeti és a kultúrtáj szépségeit.

 

Biológia

 

A tanulók

-          ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;

-          ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

-          ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;

-          ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

-          legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

-          sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

 

A tanulókban

-          alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

 

Kémia

 

A tanulók

-          rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

-          törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

-          legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;

-          értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

 

Ének-zene

 

A tanulók

-          ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

-          ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

-          fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

-          vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

-          tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

-          fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

 

 

Etika

 

A tanulók

-          legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

-          tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;

-          mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

 

A tanulókban

-          alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;

-          alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;

-          fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

 

Filozófia

 

A tanulók

-          értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása;

-          lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása;

-          érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „manipulált fogyasztása”;

-          fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát;

-          legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban;

-          értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk;

-          legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében.

 

Vizuális kultúra és vizuális kultúra

 

A tanulók

-          ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

-          ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

-          ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére;

-          tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;

-          ismerjük a természetes alapanyagok használatát;

-          legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;

-          ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

-          tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;

-          kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

 

 

3.3 A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

 

9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk.

A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.

 

10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válás miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

 

11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse, hirdetés, reklám.

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.

 

12. évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek.

Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája. Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozzunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat. A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolása.

A tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslataink eljuttatása az önkormányzathoz.

Városunk civil szervezeteinek megismertetése.

Megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.

 

3.4 Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások.

 

Lehetőségeink:

 

a) terepi:

-          terepgyakorlat;

-          tábor;

-          osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás;

-          akadályverseny;

-          városismereti játék;

-          iskolakert.

 

b) játékok:

-          érzékelést fejlesztő;

-          szituációs;

-          stimulációs;

-          drámajáték.

 

c) „akciók”:

-          vetélkedők;

-          pályázatok;

-          újságkészítés;

-          kiállítás rendezése;

-          filmkészítés;

-          interjú;

-          kérdőív;

-          iskolarádió működtetése;

-          faültetés;

-          kutatómunka;

-          „nemzetközi akciók”.

 

d) „látogatás”:

-          múzeum;

-          erdei iskola

-          állatkert;

-          botanikus kert;

-          szeméttelep;

-          szennyvíztisztító;

 

f) versenyek;

g) szakkör;

h) iskolazöldítés;

i) témanap, témahét;

j) „DÖK-nap”;

k) „jeles napok”;

l) projektek;

 

3.5 A városi környezeti nevelés komplex gondolata

 

Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban, a temetőben, az előkertekben, a vasútkertben stb. (pl. „háztűznéző”, a városi fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző, hogy használják a lakosok a zöld területeket?)

A városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését.

 

Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?).

A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését, és infrastruktúráját.

 

Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.)

Egyesíti a környezettudatos és öntudatos polgári ismereteket és készségeket.

 

3.6 Módszerek

 

A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye

 

Játékok

-          szituációs;

-          memóriafejlesztő;

-          kombinációs;

-          érzékelést fejlesztő;

-          ráhangolást segítő;

-          bizalomerősítő;

-          kapcsolatteremtést segítő;

-          drámapedagógia.

 

Modellezés

-          hatásvizsgálatok;

-          rendszermodellezés;

-          előrejelző;

-          működő modellek készítése, elemzése.

 

Riport módszer

-          kérdőíves felmérés;

-          direkt riportok;

-          fotóriport.

 

Terepgyakorlati módszerek

-          terepgyakorlat;

-          térképkészítés;

-          egyszerű megfigyelések;

-          célzott megfigyelések, mérések.

 

Aktív, kreatív munka

-          természetvédelmi és fenntartási munkák;

-          rekonstrukciós munkák;

-          madárvédelmi feladatok;

-          szelektív hulladékgyűjtés;

-          rend- és tisztasági verseny.

 

Közösségépítés

-          csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

 

Művészi kifejezés

-          vizuális művészet a környezeti nevelésben;

-          irodalmi alkotások;

-          zeneművészet;

-          fotóművészet;

-          táncművészet;

-          népművészet;

-          esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése;

-          a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

 

bn) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket az iskola esélyegyenlőségi programja tartalmazza részletesen.

 

-          Szegregációmentes intézményszervezés

-          Osztályba/csoportba sorolás elvei: a 9. évfolyamra jelentkezők egyenlő eséllyel kerülnek az osztályokba besorolásra. Arra törekszünk, hogy a párhuzamos osztályokban hasonló arányban legyenek a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók.

-          Eredményességi mutatók alapján (kompetenciamérés, bemeneti mérések, lemorzsolódás, továbbtanulás) – egyéni, intézményi fejlesztés: képesség-kibontakoztatás, integrációs felkészítés folyik az iskolánkban.

-          Pályaorientáció erősítése- utánkövetés, együttműködés a középiskolákkal: kiemelten kezeljük az AJKP 9. előkészítő és a 12. évfolyamokon.

-          A szabadidős programokon való részvétel minden tanuló számára biztosított.

bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

-          Tanulmányi és egyéb versenyen elért eredményért,

-          kiemelkedő közösségi tevékenységért,

-          önkéntes munkáért jutalmazható a tanuló a Házirendben foglaltak alapján.

 

 

 

Bátonyterenye, 2015. június 12.

 

Jóváhagyta:

 

 megbízott intézményvezető

 


 

Helyi tanterv melléklete


 

 

 

A tanterveket évfolyamokra tagoltuk.

A kerettanterveket úgy módosítottuk, hogy a 10%-nyi szabadon felhasználható órakeretet elosztottuk a meglévő tematikai egységek között és az órakerethez adtuk hozzá. (Tanulóink többsége a középszintű érettségit választja, ezért további tananyaggal bővíteni a kerettantervet nem szándékoztunk.)

 

HELYI TANTERV A GIMNÁZIUMOK 9-12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

FIZIKA A változat a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

 

Tematikai egység

Órakeret

Tájékozódás égen-földön

4 óra

A közlekedés kinematikai problémái

7 óra

A közlekedés dinamikai problémái

8 óra

A tömegvonzás

5 óra

A nagy teljesítmény titka: gyorsan és sokat

6 óra

Egyszerű gépek a mindennapokban

4 óra

Rezgések, hullámok

6 óra

Energia nélkül nem megy

6 óra

A Nap

6 óra

Energiaátalakító gépek

6 óra

Hasznosítható energia

6 óra

Vízkörnyezetünk fizikája

8+2 óra

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

 

Tematikai egység

Órakeret

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

8 óra

Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai

6+2 óra

A hang és a hangszerek világa

6+2 óra

Szikrák és villámok

8+2 óra

Az elektromos áram

8+2 óra

Lakások, házak elektromos hálózata

8+2 óra

Elemek, telepek

6+2 óra

Az elektromos energia előállítása

8+2óra

 

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

 

Tematikai egység

Órakeret

A fény természete

6 óra

Hogyan látunk, hogyan javítjuk a látásunk?

10 óra

Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés a 21. században.

12 óra

Atomfizika a hétköznapokban

6 óra

Az atommag szerkezete, radioaktivitás

8+2 óra

A Naprendszer fizikai viszonyai

7+2 óra

A csillagok világa

5+2 óra

Az űrkutatás hatása mindennapjainkra

5+2 óra

Az Univerzum szerkezete és keletkezése

5 +2óra

BIOLÓGIA- a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

 

Tematikai egység

Órakeret

Bevezetés a biológiába.

A biológia tárgya és módszerei

2+2 óra

Az egyed szerveződési szintje.

Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

2+3 óra

Önálló sejtek.

Szerkezet és működés a prokarióták világában

4+1 óra

Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői

4+1 óra

Többsejtűség.

Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

4+1 óra

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

5 óra

Szerkezet és működés az állatok világában.

Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

6 óra

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése.

A gerincesek nagy csoportjai

7 óra

Az állatok viselkedése

6 óra

A növényi sejt.

Szerveződési formák

4+2 óra

A növények országa.

Valódi növények

12 óra

A növények élete

8 óra

11. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

 

Tematikai egység

Órakeret

Ökológia.

Az élőlények környezete

8 óra

Ökoszisztéma

5 óra

Életközösségek

7 óra

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje

20 óra

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

10 óra

Genetika: az öröklődés

16 óra

Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel testfolyadék révén

5+3 óra

Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

Órakeret 15 óra

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Kültakaró és mozgás

Órakeret 5 óra

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés

Órakeret 12 óra

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Órakeret 6 óra

Immunológiai szabályozás.

Az immunválasz alapjai

Órakeret 4 óra

Evolúció.

Biológiai evolúció

Órakeret 6 óra

Rendszerbiológia és evolúció

Órakeret 3 óra

12. évfolyam (heti 2 óra, évi 62)

 

Tematikai egység

Órakeret

Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése

15 óra

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Kültakaró és mozgás

5+2 óra

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés

12 óra

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

6+3 óra

Immunológiai szabályozás.

Az immunválasz alapjai

4+3 óra

Evolúció.

Biológiai evolúció

6+2 óra

Rendszerbiológia és evolúció

3+3 óra

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9. évfolyam (heti 5 óra, évi 185)

 

Tematikai egység

Órakeret

Kommunikáció, tömegkommunikáció

12 óra

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

20+5 óra

Szövegértés, szövegalkotás

13+1 óra

Helyesírási ismeretek

12+5 óra

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra

10+2 óra

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

6+2 óra

Világirodalom – antik római irodalom

4+5 óra

Világirodalom – Biblia

10+5 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)

6+7 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 1416. században (reneszánsz)

5+5 óra

Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel

4 óra

Középkori nyelvemlékek

3+2 óra

Janus Pannonius portréja

6+5 óra

Balassi Bálint portréja

8+5 óra

Világirodalom késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)

3+7 óra

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare

6+1 óra

10. évfolyam (heti 5 óra, évi 185)

Tematikai egység

Órakeret

A szöveg

22 óra

Stilisztikai alapismeretek

10+2 óra

Jelentéstan

8 óra

Színház- és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század)

6+5 óra

Látásmód Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

6+5 óra

Világirodalom az európai irodalom a 18. században

8+6 óra

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

20+5 óra

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

12+5 óra

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

6+5 óra

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

17+5 óra

Életmű – Petőfi Sándor

12+5 óra

Látásmód Jókai Mór

8+7 óra

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148)

Tematikai egység

Órakeret

Kommunikáció

4+5 óra

Retorika

12+1 óra

Általános nyelvészeti ismeretek

4+1 óra

Pragmatikai ismeretek

7+5 óra

Szövegalkotás

7+2 óra

Életmű – Arany János

10+5 óra

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

6+2 óra

Világirodalom az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)

12+5 óra

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében

8+7 óra

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

10+5 óra

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

7+5 óra

Életmű – Ady Endre

10+8 óra

12. évfolyam (heti 6 óra, évi 185)

Tematikai egység

Órakeret

Nyelv és társadalom

9 óra

Nyelvtörténet

8+5 óra

Ismeretek a nyelvről

9 óra

Portré – Móricz Zsigmond

6+6 óra

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd

6 óra

Életmű – Kosztolányi Dezső

10+5 óra

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

8+7 óra

Életmű – Babits Mihály

10+5 óra

Életmű – József Attila

10+7 óra

Világirodalom epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban

8+7 óra

Színház- és drámatörténet a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése

6+7 óra

Portré Radnóti Miklós

4+7 óra

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

15+5 óra

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

12+6 óra

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

8+5 óra

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

10 óra

Regionális kultúra

2 óra

Az irodalom határterületei

4+5 óra

IDEGEN NYELV I. a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9. évfolyam

Órakeret

111 óra

 

10. évfolyam

Órakeret

148 óra

 

11. évfolyam

Órakeret

148 óra

 

12. évfolyam

Órakeret

185 óra

 

IDEGEN NYELV II. a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9. évfolyam

Órakeret

111 óra

 

10. évfolyam

Órakeret

111 óra

 

11. évfolyam

Órakeret

111 óra

 

12. évfolyam

Órakeret

111 óra

MATEMATIKA a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9. évfolyam (heti 4 óra, évi 148)

Tematikai egység

Órakeret

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

20+8 óra

2. Számtan, algebra

30+15 óra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

8+14 óra

4. Geometria

31+11 óra

5. Valószínűség, statisztika

0 óra

10. évfolyam (heti 4 óra, évi 148)

Tematikai egység

Órakeret

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

0 óra

2. Számtan, algebra

36+15 óra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

8+9 óra

4. Geometria

31+14 óra

5. Valószínűség, statisztika

10+10 óra

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148)

Tematikai egység

Órakeret

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

11+5 óra

2. Számtan, algebra

23+20 óra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

15+10 óra

4. Geometria

22+10 óra

5. Valószínűség, statisztika

10+10 óra

6. Rendszterező összefoglalás

0

12. évfolyam (heti 5 óra, évi 161)

Tematikai egység

Órakeret

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

0+5 óra

2. Számtan, algebra

0+20 óra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

13+5 óra

4. Geometria

20+20 óra

5. Valószínűség, statisztika

10+20 óra

6. Rendszerező összefoglalás

40+30 óra

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

9. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

Tematikai egység

Órakeret

Az őskor és az ókori Kelet

8 óra

Az ókori Hellász

11 óra

Az ókori Róma

12 óra

A középkor

18+4 óra

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

16+5 óra

10. évfolyam (heti 2 óra, évi 74)

Tematikai egység

Órakeret

A világ és Európa a kora újkorban

12 óra

Magyarország a kora újkorban

14+3 óra

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

15+1 óra

Az újjáépítés kora Magyarországon

9+2 óra

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

15+3 óra

11. évfolyam (heti 4 óra, évi 148)

Tematikai egység

Órakeret

Év eleji ismétlés, felmérés

+37 óra

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

16+2 óra

A dualizmus kora Magyarországon

16+4 óra

Az első világháború és következményei

16+2 óra

Európa és a világ a két világháború között

18+2 óra

Magyarország a két világháború között

16+2 óra

A második világháború

15+2 óra

12. évfolyam (heti 4 óra, évi 124)

Tematikai egység

Órakeret

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

8+1 óra

Magyarország 1945–1956 között

10+1 óra

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

8+1 óra

A Kádár-korszak

10+1 óra

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

8+1 óra

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

6+2 óra

Társadalmi ismeretek